Trouvé 258 Résultats pour: tette

  • Számat éles kardhoz tette hasonlóvá, s kezének árnyékában rejtegetett. Mint a hegyes nyíl, olyanná tett, és a tegzébe rejtett. (Izajás könyve 49, 2)

  • Páncél gyanánt felöltötte az igazságot, a fejére a szabadítás sisakját tette; fölvette öltözékül a bosszúállást, és mint palásttal, féltékenységgel födte be magát. (Izajás könyve 59, 17)

  • És ha megkérdik majd: "Miért tette ezt velünk az Úr, a mi Istenünk?" -, akkor ezt mondd nekik: "Amint elhagytatok, hogy idegen isteneknek szolgáljatok a saját országotokban, ugyanúgy idegeneknek fogtok majd szolgálni olyan országban, amely nem a tiétek." (Jeremiás könyve 5, 19)

  • Majd amikor a népek seregei végigvonulnak ezen a városon, ezt fogják kérdezni egymástól: Miért tette ezt az Úr ezzel a nagy várossal? (Jeremiás könyve 22, 8)

  • Konjah, Jojakim fia után Cidkija, Jozija fia lett a király. Nebukadnezár, Babilon királya tette meg Júda országának királyává. (Jeremiás könyve 37, 1)

  • Cidkija azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében, egészen úgy, ahogyan Jojakim tette. (Jeremiás könyve 52, 2)

  • Kézmûvesek és aranymûvesek készítették õket: azzá lettek, amivé készítõjük tette õket. (Báruk könyve 6, 45)

  • Amint igaz, hogy élek- mondja az Úr, az Isten -, megesküszöm rá: annak a királynak a földjén, aki királlyá tette, akinek esküjét semmibe vette és szövetségét megszegte, ott, Babilonban fog meghalni. (Ezekiel könyve 17, 16)

  • Apja meg, mivel erõszakos volt, rabolt, és azt tette népem körében, ami nem helyes, azért gonoszsága miatt meghal. (Ezekiel könyve 18, 18)

  • Vizek növelték naggyá, az árvíz tette magassá. A folyók elárasztották a vidéket, ahová ültették, a patakok eljutottak a vidék minden fájához. (Ezekiel könyve 31, 4)

  • Hallgatott is a tanácsukra és tíz napig próbára tette õket. (Dániel könyve 1, 14)

  • Olyanná tette a kemence belsejét, mintha harmatos szellõ fújdogált volna benne. Õket a tûz egyáltalán nem érte, nem sértette és nem háborgatta. (Dániel könyve 3, 50)


“Não queremos aceitar o fato de que o sofrimento é necessário para nossa alma e de que a cruz deve ser o nosso pão cotidiano. Assim como o corpo precisa ser nutrido, também a alma precisa da cruz, dia a dia, para purificá-la e desapegá-la das coisas terrenas. Não queremos entender que Deus não quer e não pode salvar-nos nem santificar-nos sem a cruz. Quanto mais Ele chama uma alma a Si, mais a santifica por meio da cruz.” São Padre Pio de Pietrelcina