1 "Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és rabló.
2 Aki a kapun megy be, az a juhok pásztora.
3 Az õr kinyit neki, a juhok pedig megismerik a hangját. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti õket.
4 Amikor mindegyiket kivezeti, elindul elõttük, s a juhok követik, mert ismerik a hangját.
5 Idegen után nem mennek, hanem elfutnak tõle, mert az idegennek nem ismerik a hangját."
6 Ezt a példabeszédet mondta nekik Jézus, de nem értették, mit akart vele mondani.
7 Jézus folytatta: "Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok a juhok számára a kapu.
8 Azok, akik elõttem jöttek, tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok.
9 Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelõt talál.
10 A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bõségben legyen.
11 Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért.
12 A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti õket.
13 A béres azért fut el, mert béres, és nem törõdik a juhokkal.
14 Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem,
15 mint ahogy az Atya ismer engem és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért.
16 De más juhaim is vannak, amelyek nem ebbõl az akolból valók. Ezeket is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak szavamra, s egy nyáj lesz és egy pásztor.
17 Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd újra visszavegyem.
18 Nem veszi el tõlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam az Atyától."
19 E beszéd miatt ismét szakadás támadt a zsidók között.
20 Sokan közülük azt mondták: "Ördög szállta meg és megháborodott. Minek hallgatják?"
21 Mások így vélekedtek: "Ez nem megszállottnak a beszéde. Vagy vissza tudja adni a gonosz lélek a vaknak a szeme világát?"
22 A templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben. Tél volt.
23 Jézus éppen a templomban járt, Salamon csarnokában.
24 A zsidók körülvették, és kérdezték tõle: "Meddig tartasz még bizonytalanságban minket? Ha te vagy a Messiás, mondd meg nekünk nyíltan."
25 "Mondtam már nektek - felelte Jézus -, de nem hiszitek. A tettek, amelyeket Atyám nevében végbeviszek, tanúságot tesznek mellettem.
26 Mégsem hisztek, mert nem vagytok juhaim közül valók.
27 A juhaim hallgatnak szavamra, ismerem õket, és õk követnek engem.
28 Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha, nem ragadja ki õket a kezembõl senki.
29 Atyám adta õket nekem, s õ mindenkinél nagyobb: Atyám kezébõl nem ragadhat ki senki semmit.
30 S én és az Atya egy vagyunk."
31 A zsidók újra köveket ragadtak, s meg akarták kövezni.
32 Jézus megkérdezte tõlük: "Láthattátok, mennyi jót vittem végbe Atyám erejébõl. Melyik jótettemért akartok megkövezni?" "Nem jótettedért kövezünk meg -
33 felelték a zsidók -, hanem a káromlásért, azért hogy ember létedre Istenné teszed magadat."
34 Jézus folytatta: "Hát nincs megírva törvényetekben: Én mondtam: istenek vagytok?
35 Ha már azokat is isteneknek mondta, akikhez az Isten szólt, és az Írás nem veszítheti érvényét,
36 akkor hogy vádolhatjátok káromlással azt, akit az Atya megszentelt és a világba küldött, azért mert azt mondtam: Isten Fia vagyok?
37 Ha nem Atyám tetteit viszem végbe, ne higgyetek nekem.
38 De ha azokat viszem végbe, akkor ha nekem nem hisztek, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és értsétek: az Atya bennem van s én az Atyában vagyok."
39 Erre ismét el akarták fogni, de kiszabadult kezük közül.
40 Ezután Jézus ismét átment a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol János elõször keresztelt, és ott is maradt.
41 Sokan fölkeresték, mert így gondolkodtak: "János ugyan egyetlen csodát sem tett, de amit mondott róla (Jézusról), az mind igaznak bizonyult."
42 És sokan hittek benne.
Versículos relacionados com János evangéliuma, 10:
A János könyv 10. fejezete Jézust mutatja be a jó pásztorként, aki életét adja juháért, és beszél az őt követő kapcsolatairól. Ezenkívül Jézus analógiát készít a lelkész és a juhok között, kiemelve a köztük lévő bizalom kapcsolatának fontosságát. Íme öt vers a János 10. témájával kapcsolatban:
Zsoltár 23:1 - "Az Úr a lelkészem, semmi sem fog hiányozni." Ez a Zsoltár az Isten és az őt követők közötti bizalom kapcsolatáról, valamint a lelkész és a juhok közötti kapcsolatról beszél.
Ezékiel 34:11-12 - "Mert így mondja az Úr Isten: Íme, a juhokat fogom keresni, és keresni őket. Ahogy a lelkész a nyáját keresi, az a nap, amikor a szétszórt juhok közepén van, megteszem Keresse meg, így a juhaim mindenütt kiszállítják őket, ahol szétszóródtak a felhők és a sötétség napján. " Ez a vers arról szól, hogy Isten hogyan törődik a juhokkal, keresi és kiszabadítja őket a veszélyektől.
Ézsaiás 40:11 - "Pásztorként táplálja a nyáját; a karjai között összegyűjti a bárányokat, és a kebelbe viszi; azokat, amelyek szoptatják, halkan irányítják őket." Ez a vers rávilágít arra, hogy Isten miként gondoskodik a juhokról kedvességgel és szeretettel.
1 Péter 5:4 - "És amikor a lelkész magas lelkész megnyilvánul, akkor megkapja a dicsőség imper koronáját." Ez a vers Jézusról szól, mint a magas pásztorról, aki egyszer visszatér, hogy keresse meg juhát és jutalmazza őket.
Zsoltár 100:3 - "Tudd, hogy az Úr Isten, ő készített minket, és nem magunkat; mi vagyunk az ő népe és a legelők juhai." Ez a zsoltár rámutat arra, hogy azok, akik Istent követik, az ő juhok, és ő a jó pásztor, aki gondoskodik róluk.
Chapitres: