1 Fújjátok meg a harsonát a Sionon, fújjatok riadót szent hegyemen! Reszkessen az ország minden lakója, mert elérkezik az Úr napja, már közel is van.
2 A sötétségnek és a komor fellegeknek napja az, felhõnek és homálynak napja! Mint a szürkület, a hegyekre borul egy nagy és hatalmas nép; sohasem volt hozzá fogható, ezután sem lesz többé nemzedékek nemzedékén át.
3 Elõtte tûz emészt, mögötte meg láng perzsel; mint az Éden kertje, olyan elõtte az ország, utána meg kietlen sivatag: menekülni nem lehet elõle.
4 Harci paripákhoz hasonlók, mint a mének, úgy száguldanak.
5 Hangjuk, mint a harci szekereké, amelyek a hegyek magasára hágnak; pattog, akár a lobogó tûz, amely fölemészti a tarlót, mint egy hatalmas, harcra kész nép.
6 Elõtte remegnek a népek, minden arc elsápad.
7 Száguldanak, mint a hõsök, mint a harcosok, megmásszák a falakat. Biztosan haladnak útjukon, nem térnek le ösvényükrõl.
8 Egyikük sem akadályozza a másikat, mindegyikük a maga útján halad. Mindenen áthatolnak, és nem szakadnak el egymástól.
9 Betörnek a városba, felfutnak a falra; bemennek a házakba, az ablakon keresztül behatolnak, mint a tolvaj.
10 Színe elõtt megremeg a föld, megrendülnek az egek, a nap és a hold elsötétedik, a csillagok elvesztik fényüket.
11 Az Úr hallatja szavát serege színe elõtt. Mert serege töméntelen, s akik parancsát végrehajtják, azok hatalmasak. Mert nagy az Úrnak napja, igen félelmetes. Ki állhat meg színe elõtt?
12 Ezt mondja az Úr: Késedelem nélkül térjetek vissza hozzám teljes szívetekbõl, böjtölve, sírva és gyászolva.
13 A szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat. Térjetek vissza az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mert jóságos és irgalmas, nagy a türelme és csupa könyörület; utálja a gonoszságot.
14 Ki tudja, hátha visszatér és újra megbocsát, s áldás fakad a nyomában, étel- és italáldozat az Úr, a ti Istenetek számára?
15 Fújjátok meg a harsonát a Sionon, rendeljetek el böjtöt, hirdessetek ünnepet,
16 gyûjtsétek egybe a népet, hívjátok össze a gyülekezetet! Gyûjtsétek egybe a véneket, hívjátok össze a gyermekeket, meg a csecsemõket! Jöjjön elõ hálószobájából az ifjú férj, nászházából az új asszony!
17 Sírjanak a papok, az Úr szolgái az elõcsarnok és az oltár között, és mondják: "Könyörülj, Uram, népeden, ne hagyd, hogy gyalázat érje örökségedet, s ne csúfolhassák õket a népek! Ne mondhassák a népek körében: Hol van az Istenük?"
18 Ekkor az Úr féltékeny szeretetre gyulladt országa iránt, és megkegyelmezett népének.
19 Az Úr válaszolt népének és ezeket mondta: "Nézzétek, küldök nektek gabonát, újbort és olajat, úgy, hogy jóllakhattok velük. Nem hagyom többé, hogy a népek között gyalázat érjen benneteket.
20 Aki észak felõl jön, azt elkergetem. Száraz és kietlen földre ûzöm, elõhadát a keleti tenger felé, utóhadát a nyugati tenger felé. Rossz illata felszáll, romlása érzik." [Mert gõgös volt.]
21 Ne félj, termõföld, ujjongj és örülj, mert nagy dolgot vitt végbe az Úr!
22 Mezei állatok, ne féljetek, mert kizöldülnek a puszta legelõi! A fa meghozza gyümölcsét, a fügefa és a szõlõ megadja termését.
23 Sion fiai, ujjongjatok, örüljetek az Úrban, a ti Istenetekben! Mert igazságosságában megadja nektek az õszi esõt; esõt küld nektek: tavaszi és õszi esõt, mint hajdanában.
24 A szérûk megtelnek gabonával, a sajtók ontják a bort és az olajat.
25 Kárpótollak benneteket az esztendõkért, amikor pusztított a sáska és a jélek, a haszil és a gázám: hatalmas seregem, amelyet ellenetek küldtem.
26 Ehettek és jóllakhattok, és akkor majd magasztaljátok az Úrnak, a ti Isteneteknek nevét, aki csodálatos dolgot tett veletek. [Népem soha többé nem vall szégyent.]
27 "És tudni fogjátok, hogy Izraelben lakom, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek, és nem más, és népemet soha többé nem éri szégyen."
Versículos relacionados com Joel könyve, 2:
Joel 2. fejezete leírja az Izrael egész nemzetének bűnbánatának felhívását, valamint a helyreállítás és az áldások ígéretét, ha őszintén bűnbánatot tesznek. Van egy pusztító hadsereg leírása is, amelyet Isten ítéletként küld az emberekről, de van remény, hogy azok, akik Istenhez fordulnak, megmentik. Az alábbiakban öt vers található a fejezet témáival kapcsolatban:
Zsoltár 51:17: "Az áldozatok Istennek a törött szellem; egy törött és ellenséges szívnek, amelyet nem szabad megvetni, Istenem." Ez a vers arról szól, hogy mi tetszik Isten áldozatainak szempontjából. Joel arra is felhívja az embereket, hogy őszintén bűnbánják bűneiket és forduljanak Istenhez.
Ézsaiás 58:6: "Ez nem a gyors, hogy elengedtem, hogy elveszítse a gonoszság kötszereit, aki visszavonja a jugganeket, és hogy elhagyják az elnyomást, és összetörik az összes igát?" A versben a gyors említettek nemcsak az élelmiszer -absztinencia, hanem az elkötelezettség, hogy megszabaduljanak az igazságtalanságtól és az elnyomástól. Ez kapcsolódik Joel felhívásához, hogy az emberek megbánják rossz módjaikat.
2 Krónikák 7:14: "És ha az én embereim, amelyeket a nevem hív, alázatos maguknak, imádkozni, és az arcomat folytatni, és átalakítani a gonosz módjaikat, akkor az égből hallom, és megbocsátom a bűneidet , és meggyógyítom a földedet. " Ez a vers arról szól, hogy Isten ígéri, hogy megbocsát és meggyógyít azoknak, akik megbánják és keresik az arcukat. Ez egy ígéret, amely hasonló ahhoz, amit Joel tesz Izrael népének.
Jeremiás 31:18: "Láttam az utat, de meggyógyítom őket; és én irányítom őket, és vigasztalást adok nekik, nevezetesen azoknak, akik sírnak." Ez a vers arról szól, hogy Isten együttérzéséről szól, akik megbánják és vele fordulnak. Joel arról is beszél, hogy Isten helyreállítja Izrael nemzetét, ha őszinte szívvel fordulnak hozzá.
Jelenések 9:3-4: "És a füstből jött a földön; és hatalmat kaptak, mint a föld skorpiiói. Bármilyen zöldség, sem a fa, de csak azoknak az embereknek, akiknek nincs Isten pecsételj a homlokukon. " Ez a vers egy olyan sáskák kártevőjét írja le, amely csak azokat pusztítja el, akiknek nincs Isten pecsétje. Ez hasonló a Joel hadseregének leírásához, amely elpusztítja a Földet, de megkíméli azokat, akik Istenhez fordulnak.
Chapitres: