1 Az Úr ládája hét hónapig volt a filiszteusok földjén.
2 Akkor a filiszteusok hívatták a papokat és jövendõmondókat és megkérdezték: "Mit tegyünk az Úr ládájával. Adjátok tudtunkra, hogy mi módon juttassuk vissza a helyére."
3 Ezek azt felelték: "Ha vissza akarjátok küldeni Izrael Istenének ládáját, akkor ne küldjétek üresen vissza, hanem fizessetek jóvátételt. Akkor meggyógyultok és megtudjátok, miért nem vette le rólatok a kezét."
4 Erre megkérdezték: "Mi legyen a jóvátétel, amit fizetnünk kell?" Ezt felelték: "A filiszteusok vezérei számának megfelelõen öt aranydaganat és öt aranypatkány, mert ugyanaz a csapás sújtott mindenkit, benneteket és vezéreiteket egyaránt.
5 Csináltassatok hát képmást daganataitokról és képmást patkányaitokról, amelyek az országot pusztítják, és így fejezzétek ki hódolatotokat Izrael Istene iránt. Lehetséges, hogy nem marad tovább rajtatok, isteneteken és országotokon a keze.
6 Miért keményítitek meg szíveteket, amint az egyiptomiak s a fáraó megkeményítették a szívüket? Nemde, amikor kegyetlenül bánt velük, akkor elengedték õket, úgyhogy elvonulhattak?
7 Nos, csináltassatok egy új szekeret, és vegyetek két frissen ellett tehenet, amelyen még nem volt járom. Fogjátok be a teheneket a szekérbe, borjaikat meg vigyétek vissza az istállóba.
8 Aztán fogjátok az Úr ládáját és tegyétek fel a szekérre. Az aranyholmit is rakjátok mellé, amit jóvátételül adtok, egy ládikában, s hagyjátok, menjenek.
9 Aztán figyeljétek meg: ha odaérnek a hazafelé, a Bet-Semesbe vivõ útra, akkor õ volt, aki ezt a nagy szerencsétlenséget ránk hozta; ha ellenben nem, akkor tudni fogjuk: nem az õ keze ért utol bennünket, hanem valami véletlen folytán lett osztályrészünk."
10 Az emberek így tettek. Vettek két frissen ellett tehenet, befogták õket a szekérbe, a borjaikat meg ott tartották az istállóban.
11 Aztán az Úr ládáját föltették a szekérre, a ládikával egyetemben, amelyben az aranypatkányok és daganataik képmásai voltak.
12 A tehenek egyenesen a Bet-Semesbe vivõ útra tértek, és azon az úton is maradtak, menet közben bõgtek, s nem tértek le se jobbra, se balra. A filiszteusok egész Bet-Semes határáig követték õket.
13 Bet-Semes lakói épp a búzát aratták a síkságon. Amikor fölnéztek és megpillantották a ládát, boldogan elé siettek.
14 Mihelyt a szekér a Bet-Semesbe való Józsue szántóföldjéhez ért, megállt. Volt ott egy nagy kõ. Felaprították hát a szekér farészeit és bemutatták a teheneket az Úrnak égõáldozatul.
15 A leviták leemelték az Úr ládáját a mellette levõ ládikával együtt, amelyben az aranyholmik voltak, és a kõre állították. Bet-Semes lakói meg égõáldozatot és véres áldozatot mutattak be azon a napon az Úrnak.
16 Amikor a filiszteusok öt vezére ezt látta, még aznap visszatért Ekronba.
17 Ezek voltak az aranydaganatok, amelyeket a filiszteusok jóvátételül adtak az Úrnak: egy Asdódért, egy Gázáért, egy Askelonért, egy Gátért és egy Ekronért.
18 Aranypatkány meg annyi volt, amennyi a filiszteusoknak az öt vezérükhöz tartozó városa, a megerõsített városoktól a falvakig. Tanú a nagy kõ, amelyre az Úr ládáját állították, s amely még ma is ott áll a Bet-Semesbe való Józsue szántóföldjén.
19 Ám Jechonja fiai nem örültek együtt Bet-Semes lakóival, amikor az Úr ládáját meglátták. Ezért az Úr lesújtott közülük hetven emberre. A nép bánkódott, hogy az Úr olyan keményen megbüntette õket.
20 Bet-Semes lakói föltették a kérdést: "Ki méltó rá, hogy az Úrnak, a szent Istennek színe elõtt álljon? Kihez menjen tovább tõlünk?"
21 Hírvivõket küldtek hát Kirjat-Jearim lakóihoz és megüzenték: "A filiszteusok visszahozták az Úr ládáját. Gyertek és vigyétek el!"
Versículos relacionados com Sámuel I. könyve, 6:
1 Sámuel 6 leírja a szövetség ládájának visszatérését a filiszteusok által, miután több balesetet szenvedett a városukban. A rész arról szól, hogy a filiszteusok hogyan tervezték visszaadni a ládát Izraelbe, és hogyan fogadták azt az emberek. Az alábbiakban kiválasztott versek olyan témákkal foglalkoznak, mint például a filiszteusok bűnbánata, az isteni jelenlét és a bárkás szentsége.
1 Sámuel 6:9: "És figyelje meg, ha a területről a bete-semes felé mászik, akkor ő tette nekünk ezt a nagy gonoszt; de ha nem, akkor tudni fogjuk, hogy a keze nem érintett minket; nekünk. " A filiszteusok útmutatást kérnek papjaiknak arról, hogyan kell visszaadni a bárkát, és hogyan lehet tudni, hogy az általuk elszenvedett kártevő isteni büntetés vagy véletlen egybeesés volt -e. Ez a vers megmutatja, hogyan hittek az isteni beavatkozásban az életükben.
1 Samuel 6:13: "Most a Bete-SEME-k a völgyben vezettek a búzát; felemelték a szemüket, látták a ládát, és örültek, hogy látják." Ez a vers ábrázolja a bete-sémák lakosainak örömét, amikor látják, hogy a szövetség ládája visszatér Izraelbe. A láda Isten jelenlétét képviselte, és visszatérése az volt, hogy Isten nem hagyta el Izrael népét.
1 Sámuel 6:19: "De az Úr megsebesítette néhány Bethi-Semes embert, mert az Úr ládájába néztek; ötvenezer ember emberét megsebesítette, és az emberek gyászoltak, mert az Úr nagyszerűvé tett halál az emberek között. " Ez a vers kiemeli a szövetség ládájának szentségét és egy szent tárgy felszentelésének következményeit. A bete-sémák embereit büntették azért, mert a ládába nézték, amit a törvény tiltott.
1 Sámuel 6:20: "Akkor a Bete-Semes emberei azt mondták: Ki lehet az Úr, ezt a Szent Isten előtt? Ez a vers tükrözi a bete-sémák lakosainak észlelését Isten szentségéről és annak szükségességét, hogy távol maradjon bármitől, ami ezt megterhelheti. A láda visszatérése a tisztelet és a tisztelettel kapcsolatos lecke volt az isteni jelenlét iránt.
1 Sámuel 6:21: "Ezért hírvivőket küldtek a Quiriate-Jearim lakosainak, mondván: a filiszteusok visszatértek az Úr ládájához; gyere, és vigyem neked." Ez a vers kiemeli a szövetség ládájának fontosságát, mint Isten Izraelben való jelenlétének szimbólumát. Még az összes felmerülő probléma után is a Quiriate-jearim lakosai a bárkát akarták fogadni a városukban, hogy tiszteletben tartsák Istent Izrael vallási hagyományát.
Chapitres: