1 Mit sem érõ utódtól ne kívánj sokat, ne örülj fiaidnak, ha semmirekellõk.
2 Bármily nagy a számuk, ne légy büszke rájuk, ha az Úr félelme nem lakozik bennük.
3 Ne hagyatkozz arra, hogy életben vannak, s ne reménykedj abban, hogy milyen sorsuk lesz, mert jobb, ha csak egy van, mint ha ezer volna, s gyermektelenül meghalni, mint rossz sarjat hagyni.
4 Egyetlen értelmes ember egész várost benépesít, de az istentelen nemzetség elpusztul.
5 Sok efféle dolgot látott már a szemem, a fülem pedig még különbeket is hallott:
6 Az istentelenek hadába mart a tûz, harag lángolt fel a hitvány banda ellen.
7 Nem tûrte el a régmúlt idõk gigászait, akiket hûtlenségbe vitt az erejük.
8 Nem kímélte meg a várost, ahol Lót lakott; fennhéjázásukat iszonyattal nézte.
9 Nem irgalmazott a romlott nemzetségnek, amelyet bûnéért elûztek birtokából.
10 Ugyanígy a hatszázezer gyalogosnak sem, akit elpusztított szíve keménysége.
11 Hát még ha az ember maga nyakaskodik, csodaszámba menne, ha meg nem bûnhõdnék. Nála az irgalom és nála a harag, õ bocsát meg és õ árasztja ki haragját.
12 Amilyen nagy az irgalma, annyira fenyít is, a tettei szerint ítél meg mindenkit.
13 Zsákmányával nem tud elszökni a gonosz, a jámborok reménye nem hiúsul meg.
14 Szabad folyást enged irgalmasságának; a tettei szerint fizet mindenkinek.
17 Ne mondd: "Elrejtõzöm, nem talál meg az Úr; fent a magasságban ki törõdik velem? A nagy tömegben észre sem vesznek, mit számítok a nagy mindenségben?"
18 Látod, az ég és az egeknek az ege, a föld és az óceán reszket látogatásakor.
19 A hegyek csúcsai s a föld alapjai megrendülnek, ha csak rájuk tekint.
20 De nemigen gondol erre az ember; ugyan ki ügyel útjaira?
21 Maga a vihar is láthatatlan marad, mûvei nagy része titokban megy végbe.
22 "Az igaz tetteit ki nyilvánítja ki? És ki várja õket? - Messze a szövetség."
23 Csak az állít ilyesmit, akinek nincs esze, becsapott embernek van ilyen ötlete.
24 Fiam, hallgass rám és tanuld a tudományt, fordíts figyelmet a szavaimra.
25 Megfontoltan adom elõ a tanítást, tudásomat gonddal tárom fel elõtted.
26 Amikor az Isten mûveit alkotta, s feladatát mindnek kezdettõl kitûzte,
27 egyszer s mindenkorra elrendezte õket, a kezdet kezdetétõl a távoli jövõig. Nem nélkülöznek és nem is fáradnak el, nem lanyhulnak el mûködésük közben.
28 Egyik sem ütközik össze a másikkal, egy sem engedetlen a szava iránt.
29 Ezek után az Úr lenézett a földre, és a javaival telis-tele rakta.
30 Színét sok élõvel benépesítette s így rendelte: térjen mind vissza a földbe.
Versículos relacionados com Sirák fia könyve, 16:
Az egyházi 16 Isten nagyszerűségével, gondviselésével és a teremtéssel kapcsolatos szuverenitással foglalkozik. A szerző kiemeli Isten jóságát az élet megadásában és a teremtéséről, valamint az engedelmesség és a félelem fontosságának gondozásában. Az alábbiakban öt vers található az ezekhez a témákhoz:
Zsoltár 24:1: "Az Úrból a Föld és az összes, ami benne van, a világban és azokban, akik benne élnek." Ez a vers Isten szuverenitásáról szól az összes teremtésről. Ő a Föld tulajdonosa, és minden, ami benne van, beleértve az összes embert is.
ApCsel 17:28: "Mert élünk, mozogunk és létezünk, amint néhány költője azt mondta:" Mi is az utódok vagyunk. " Ez a vers rávilágít az emberek Istennel való függőségére. Éljünk, mozogunk és létezünk rajta.
Job 38:4: "Hol voltál, amikor elindítottam a Föld alapjait? Mondja el, ha van megértése." Ez az Istenről szóló kérdés kiemeli Isten nagyságát és bölcsességét a teremtésben. Ő a létező, ami létezik, és mélyen ismeri a teremtés minden részletét.
Zsoltár 145:9: "Az Úr mindenkinek jó; együttérzése minden teremtményt eléri." Ez a vers Isten jóságáról szól a teremtéséről. Gondoskodik minden lényéről, a legnagyobbtól a legkisebbig.
Példabeszédek 9:10: "Az Úr félelme a bölcsesség elve, és a szent ismerete megértés." Ez a vers kiemeli az Isten félelmének és tudásának fontosságát, mint a bölcsesség és a megértés alapját. Az Ecclesiactical 16 szerzője hangsúlyozza az Isten félelmének fontosságát az isteni nagyság gondolatában.
Chapitres: