pronađen 5569 Rezultati za: Üt

  • Az Úr így szólt Ábrámhoz: "Vonulj ki földedrõl, rokonságod körébõl és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked. (Teremtés könyve 12, 1)

  • Ábrám vette feleségét, Sárait, az unokaöccsét, Lótot, minden vagyonukat, amijük volt és az összes szolgát, akiket Háránban szereztek. Azután elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek, s meg is érkeztek Kánaán földjére. (Teremtés könyve 12, 5)

  • Akkor az Úr megjelent Ábrámnak és így szólt hozzá: "Ezt a földet utódaidnak adom." Erre õ oltárt épített ott az Úrnak, aki megjelent neki. (Teremtés könyve 12, 7)

  • A fáraó parancsot adott embereinek, vigyék õt is, feleségét is minden vagyonával együtt vissza. (Teremtés könyve 12, 20)

  • Ezért a vidék nem bírta el, hogy együtt maradjanak. Mivel javaik nagyon felszaporodtak, nem maradhattak egymás mellett. (Teremtés könyve 13, 6)

  • Az Úr így szólt Ábrámhoz, miután Lót elvált tõle: "Emeld föl szemedet és tekints a helyrõl, ahol állsz, északra és délre, keletre és nyugatra. (Teremtés könyve 13, 14)

  • Az egész földet, amelyet látsz, neked és utódaidnak adom minden idõkre. (Teremtés könyve 13, 15)

  • Olyanná teszem utódaidat, mint a föld homokját. Ha az ember megszámlálhatná a föld homokját, akkor megszámlálhatná utódaidat is. (Teremtés könyve 13, 16)

  • ezek háborút viseltek Berával, Szodoma királyával, Birsával, Gomorra királyával, Sineábbal, Adma királyával, Semeberrel, Cebojim királyával és Bela (azaz Coár) királyával. (Teremtés könyve 14, 2)

  • Sziddim völgye tele volt aszfaltbányával. Amikor Szodoma királya és Gomorra királya menekülni kényszerült, beléjük estek, a többiek pedig a hegyek közé futottak. (Teremtés könyve 14, 10)

  • Lótot (Ábrám unokaöccsét) is elvitték minden vagyonával együtt és elvonultak. Õ ugyanis Szodomában lakott. (Teremtés könyve 14, 12)

  • Visszahozott minden zsákmányt, s rokonát is, Lótot, minden vagyonával, az asszonyokkal és szolgákkal együtt. (Teremtés könyve 14, 16)


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.” São Padre Pio de Pietrelcina