pronađen 24551 Rezultati za: én
Egy Édenben eredõ folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt. (Teremtés könyve 2, 10)
Az egyiknek a neve Pison: ez átfolyik Havilla egész földjén, ahol arany található. (Teremtés könyve 2, 11)
Ennek az országnak aranya kiváló, van ott még bdellium és ónixkõ is. (Teremtés könyve 2, 12)
Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy mûvelje és õrizze. (Teremtés könyve 2, 15)
Az Úristen parancsot adott az embernek: "A kert minden fájáról ehetsz. (Teremtés könyve 2, 16)
Azután így szólt az Úristen: "Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítõtársat, aki hozzá illõ." (Teremtés könyve 2, 18)
Az Úristen megteremtette még a földbõl a mezõ minden állatát, s az ég minden madarát. Az emberhez vezette õket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik. (Teremtés könyve 2, 19)
Az ember tehát minden állatnak, az ég minden madarának és a mezõ minden vadjának nevet adott. De a maga számára az ember nem talált segítõtársat, aki hasonló lett volna hozzá. (Teremtés könyve 2, 20)
Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. (Teremtés könyve 2, 21)
Azután az Úristen az emberbõl kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. (Teremtés könyve 2, 22)
Mind az ember, mind az asszony meztelen volt, de nem szégyenkeztek egymás elõtt. (Teremtés könyve 2, 25)
A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt mondta az asszonynak: "Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról?" (Teremtés könyve 3, 1)