pronađen 983 Rezultati za: rra

  • Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élõlénnyé. (Teremtés könyve 2, 7)

  • Noé 600. évében, a második hónap 17. napján, ezen a napon megnyíltak a nagy mélységek forrásai és megeredtek az ég csatornái. (Teremtés könyve 7, 11)

  • A mélységek forrásai és az ég csatornái bezárultak: az esõ megszûnt esni az égbõl, (Teremtés könyve 8, 2)

  • A kánaániták határa Szidontól Gerar irányában Gázáig terjedt; Szodoma, Gomorra, Adma és Cebojim irányában pedig egészen Lesáig. (Teremtés könyve 10, 19)

  • Az Úr így szólt Ábrámhoz: "Vonulj ki földedrõl, rokonságod körébõl és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked. (Teremtés könyve 12, 1)

  • Lót fölemelte szemét és látta, hogy a Jordán egész síksága jól öntözött - mielõtt Isten elpusztította volna Szodomát és Gomorrát, olyan volt, mint Isten kertje, mint Egyiptom kertje, egészen Coárig. (Teremtés könyve 13, 10)

  • ezek háborút viseltek Berával, Szodoma királyával, Birsával, Gomorra királyával, Sineábbal, Adma királyával, Semeberrel, Cebojim királyával és Bela (azaz Coár) királyával. (Teremtés könyve 14, 2)

  • Innen visszafordultak, eljöttek az Ítélet-forrásig, és leverték a Hacacon-Tamárban lakó amalekiták és amoriták egész földjét. (Teremtés könyve 14, 7)

  • Ekkor kivonult a szodomai király, a gomorrai király, az admai király, a cebojimi király és a belai (azaz coári) király, s a Sziddim völgyében szembeszálltak velük: (Teremtés könyve 14, 8)

  • Sziddim völgye tele volt aszfaltbányával. Amikor Szodoma királya és Gomorra királya menekülni kényszerült, beléjük estek, a többiek pedig a hegyek közé futottak. (Teremtés könyve 14, 10)

  • Amazok erre elvették Szodoma és Gomorra minden vagyonát, minden élelmét és elvonultak. (Teremtés könyve 14, 11)

  • Õ együtt volt Hágárral, s ez fogant. Mikor azonban észrevette, hogy fogant, úrnõje kicsinek tûnt szemében. (Teremtés könyve 16, 4)


“A divina bondade não só não rejeita as almas arrependidas, como também vai em busca das almas teimosas”. São Padre Pio de Pietrelcina