1 A saját szememmel szövetségre léptem, hogy soha kívánsággal lányra nem nézek.
2 Különben odafönt mit kapnék Istentõl, milyen örökséget a Mindenhatótól?
3 Nem a gonoszokra vár-e a romlás, nem a gonosztevõ sorsa a pusztulás?
4 Hát nem tartja szemmel mind az útjaimat, és nem számlálja meg minden lépésemet?
5 Hogyha hazudozva szédelegtem, ha becsapni sietve vitt a lábam,
6 akkor ám mérjen meg az igazság mérlegén, és meglátja az Isten ártatlanságomat.
7 Hogyha lépéseim letértek az útról, és ha szívem netán szememet követte, vagy ha a kezemhez mákszemnyi folt tapadt,
8 akkor más egye meg, amit én vetettem, és ami nekem nõ, azt mind ki kell tépni.
9 Ha hagytam, hogy szívemet asszony behálózza, és ha leskelõdtem más ember ajtaján,
10 akkor feleségem hadd õrüljön másnak, s hajoljanak fölé idegen emberek!
11 Páratlan gyalázat volna az ilyesmi, és olyan bûn, amely bírák elé való.
12 Olyan tûz ez, amely a pokolig éget, és fölemésztené minden vagyonomat.
13 Ha semmibe vettem szolgámnak jogait, és a szolgálómét, mikor pörlekedtünk,
14 mit tehetnék, hogyha fölkelne az Isten, ha vizsgálatra fogna, vajon mit felelnék?
15 Nem az én Teremtõm alkotta-e õket, nem ugyanaz formált az anyánk méhében?
16 Ha megtagadtam a szegény kívánságát, hagytam, hogy az özvegy szeme elepedjen,
17 vagy ha a falatom egymagam ettem meg, és az árvának részt belõle nem adtam,
18 - ifjúságom óta atyám volt az Isten, anyámnak méhétõl õ vezérelt! -
19 hogyha szerencsétlent láttam ruhátlanul, olyan szegényt, kinek nincsen takarója,
20 kinek a csípõje ne mondana hálát, mivel bárányaim gyapja melegíti,
21 vagy ha ártatlanra emeltem a kezem, mikor a kapunál segítségre leltem,
22 akkor nyakszirtemtõl váljék el a vállam, és a forgójából karom szakadjon ki!
23 Mert rám szakadna Istennek haragja, és fensége elõtt nem tudnék megállni.
24 Hogyha reménységem aranyba vetettem, s színaranynak mondtam: "Te vagy bizodalmam",
25 hogyha örültem, mert nõtt a gazdagságom, vagy mert nagy dolgokat vitt végbe a kezem,
26 ha a napot néztem, miként ragyogott, vagy a holdat, mikor méltósággal haladt,
27 ha a szívem titkon tán megzavarodott, s ha csókra emeltem kezemet a szájhoz,
28 ez is bûn számba megy a bíró szemében, hisz akkor fent az Istent megtagadtam volna.
29 Vajon örültem-e ellenségem baján, vagy vígan voltam-e, amikor baj érte,
30 és engedtem-e, hogy a szám vétkezzék, kívántam-e életét egy-egy átokszóval?
31 Kik sátramban laktak, nem vallották-e meg: "Ki nem lakhatott jól húsával bármikor?"
32 Idegenbõl jöttnek nem kellett kint hálni, minden jövevénynek nyitva állt a kapum.
33 Ha emberek elõtt eltitkoltam volna, s bûnömet szívemben elrejtettem volna,
34 mert a nagy tömegtõl tán tartottam volna, s megijedtem volna a törzsek gúnyjától, akkor csöndben volnék, ki sem lépnék az ajtón.
35 Bár volna itt valaki, s hallgatna meg Isten! Utolsó szavam ez: "Felelj nekem, Mindenható!" Itt az irattekercs, mit ellenfelem írt.
36 Az igazság az, hogy a vállamra venném, s mint koronát a fejemre tenném.
37 Megmondanám neki lépteimnek számát, s mint egy fejedelem, sietnék elébe.
38 Ha a szántóföldem panaszt emelne rám, és ha minden barázdája sírna,
39 ha fizetés nélkül ettem a termését, s a szántó-vetõkbõl sóhajt fakasztottam,
40 akkor búza helyett csak tövist teremjen, és rajta árpa helyett csak gyim-gyom sarjadjon! Jóbnak szavai itt befejezõdtek.
Versículos relacionados com Jób könyve, 31:
A Job 31. fejezetében a karakter ünnepi nyilatkozatot tesz az ártatlanságról, állítva, hogy mindenféle bűnt elkerül, különös tekintettel a vágyra és az igazságtalanságra. Igazolja magát a barátai és Istene előtt, kijelentve, hogy nem érdemel meg a szenvedést. A 31 -es munka témájával kapcsolatos versek:
Példabeszédek 6:25: "Ne öblítsd meg a szívedben a szépségedet, és ne engedd, hogy a szemed miatt letartóztassanak." Job azt mondja, hogy nem áhított más nők szépségét, és azt sem tartóztatták le a vágy kísértése miatt.
Máté 5:28: "De azt mondom nektek, hogy bármi is legyen egy olyan nőre, akinek a szívében szennyezett szándékos szándéka van, már megsértette." Job azt mondja, hogy nem nézett ki semmilyen nőt, akinek tisztább szándéka van.
Exodus 22:21: "A külföldieknek nem sújthatják őt, és nem is elnyomhatják őt, mert a külföldiek Egyiptom földjén voltak." Job azt mondja, hogy nem elnyomott semmilyen külföldieket, de korábban segített mindenkinek, akinek segítségre szorult.
Job 24:2: "Vannak olyanok, akik megváltoztatják a határokat, ellopják az állományokat és táplálják őket." Job azt állítja, hogy nem változtatta meg senkinek a határait, és nem lopta el az állományokat.
Ézsaiás 33:15: "Aki igaz az igazságban, és aki igazságosan beszél, ami elutasítja az elnyomás nyereségét, mi rázza meg az összes ajándékot a kezéből; és lehunyja a szemét, hogy ne láthassa a gonoszt." Job azt mondja, hogy a bíróságon sétált, igazlelkűséggel beszélt és elutasította az elnyomás nyereségét.
Poglavlja: