1 Ezek annak a könyvnek a szavai, amelyet Báruk Babilonban írt meg. Õ Nerija fia volt, az meg Machszeja fia, az Cidkija fia, az Hazadia fia, az pedig Hilkija fia.
2 Az 5. évben, a hónap hetedik napján történt; ugyanabban az idõben, amikor a káldeusok elfoglalták Jeruzsálemet és a tûz martalékává tették.
3 Báruk felolvasta a könyv szavait Jojakim fia, Jechonja, Júda királya és az egész nép elõtt, amely az olvasásra összegyûlt,
4 továbbá az elöljárók, a király fiai és a vének elõtt, vagyis az egész nép elõtt: kicsinyek és nagyok elõtt, mindenki elõtt, aki Babilonban, a Szud folyó mellett lakott.
5 Sírtak, böjtöltek és imádkoztak az Úr elõtt,
6 azután pénzt adtak össze, mindenki annyit, amennyit tudott,
7 s õ azt Jeruzsálembe küldte Jojakim papnak, Hilkija fiának, aki Sallum fia; meg a többi papnak és az egész népnek, amely vele volt Jeruzsálemben.
8 Báruk már Sziván hónap tizedik napján megkapta az Úr házának edényeit, amelyeket a templomból elhurcoltak, hogy vigye vissza õket Júda földjére; azokat az ezüstedényeket, amelyeket Jozija fia, Cidkija, Júda királya készíttetett azután,
9 hogy Nebukadnezár, Babilon királya, Jechonját, a fõembereket, a kézmûveseket és a hivatalnokokat az egyszerû néppel együtt Jeruzsálembõl elhurcolta és Babilonba vitte.
10 Ezt írták: Nézzétek, pénzt küldünk nektek: szerezzetek a pénzen égõáldozatot, engesztelõ áldozatot és tömjént, készítsetek ételáldozatot és mutassátok be az Úrnak, a mi Istenünknek az oltárán.
11 Imádkozzatok Nebukadnezár, Babilon királya életéért és fiának, Baltazárnak az életéért, hogy napjaik a földön olyanok legyenek, mint az ég napjai.
12 Nekünk pedig adjon az Úr erõt, és ragyogtassa fel szemünket, hogy Nebukadnezárnak, Babilon királyának és fiának, Baltazárnak a védelme alatt élhessünk, hosszú ideig szolgálhassunk nekik, és kegyelmet találjunk elõttük.
13 Imádkozzatok értünk is az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, hiszen vétkeztünk Urunk, a mi Istenünk ellen, s az Úr neheztelése és haragja mind a mai napig nem fordult el tõlünk.
14 Azután olvassátok fel ezt a könyvet, amelyet küldünk nektek: hangozzék el az Úr házában, az ünnep napján, az összejövetel napján,
15 és mondjátok: Az Úré, a mi Istenünké az igazságosság, a szégyenkezés azonban a mienk ezen a napon, Júda fiaié, Jeruzsálem lakóié,
16 királyunké, vezetõinké, papjainké, prófétáinké és atyáinké,
17 mert vétkeztünk az Úr színe elõtt,
18 nem engedelmeskedtünk neki, és nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek a szavára, pedig az Úr parancsai szerint kellett volna élnünk, amelyeket elénk tárt.
19 Attól a naptól fogva, hogy atyáinkat kihozta Egyiptom földjérõl, egészen a mai napig engedetlenek voltunk Urunk, a mi Istenünk iránt, és vonakodtunk a szavára hallgatni.
20 Ezért ránk tört a baj és az átok, amellyel az Úr megfenyegetett szolgája, Mózes által, amikor atyáinkat kivezette Egyiptom földjérõl, hogy nekünk adja a tejjel-mézzel folyó országot, s (az átok) rajtunk is maradt mind a mai napig.
21 Nem hallgattunk az Úr szavára, amelyet a hozzánk küldött próféták közvetítettek,
22 hanem mindenki saját szívének gonosz hajlamát követte, és idegen isteneknek szolgáltunk, s azt tettük, ami nem tetszett az Úrnak, a mi Istenünknek.
Versículos relacionados com Báruk könyve, 1:
A Baruc 1 az Ószövetség egy fejezete, amely Jeruzsálem és a templom megsemmisítése után a Babilon Nebuchadnezzar király által megsemmisült a zsidó nép vallomásának imádságát mutatja be. Elismerik, hogy a katasztrófa az Isten iránti engedetlenség következménye, és bocsánatot kérnek bűneikért. Az alábbiakban öt vers található más Biblia könyvekből, amelyek a Baruc 1 -ben szereplő témákra vonatkoznak:
2 Krónikák 36:15-16: "És a szülei Úr istene tartós figyelmeztetést küldött nekik a hírvivőin keresztül, mert együttérzése volt a népe és lakása iránt. De ők gúnyolódtak Isten hírnökeivel, szavaival és a prófétáiért nyúltak. , amíg az Úr haragja nem világít népe ellen, és nem volt több orvoslás. " Ez a vers megmutatja, hogy Isten hogyan figyelmeztette Jeruzsálem népét a prófétákon keresztül, ám ezek nem hallottak, és ezért szenvedett a következményeknek.
Szalagok 1:8: "Jeruzsálem súlyos bűnt követett el; tehát a gúnyolódás tárgyává vált; mindazok, akik tiszteletben tartották őt, most megvetik, mert meztelenségét látták; viszont felnyög és hátán fordul." Ez a vers megmutatja, hogy Jeruzsálem hogyan szenvedett megaláztatást Isten iránti engedetlenség miatt.
Zsoltár 106:6-7: "Bűnik, mint a szüleink, elkövetett gonoszságokat és gonoszokat. Egyiptomi szüleink nem figyeltek a csodáidra; nem emlékeztek az irgalmasságok sokaságára; éppen ellenkezőleg, lázadtak a melletti lázadásra Tenger, a Vörös -tenger ". Ez a vers felismeri, hogy Isten népe megismételte őseik bűneit, és nem értékelte Isten irgalmasságát.
Ezékiel 20:13: "De az Izrael háza lázadott ellenem a pusztában, nem követtek engem és elutasították a törvényeimet. Azok, akik megfigyelik őket, nekik élnek; de azok, akik megvetik őket, meghalnak miatt." Ez a vers megmutatja, hogy az Isten törvényei iránti engedetlenség milyen halálhoz és pusztításhoz vezetett az emberek számára.
Ézsaiás 64:10-11: "A szent városai sivataggá váltak; Sion sivatag lett, Jeruzsálem elhagyatott. Szent és dicsőséges házunk, ahol a szüleink dicsérték téged, a tűz elfogyasztott; "" Ez a vers kiemeli azt a szomorúságot és pusztítást, amelyet az emberek éreztek, amikor Jeruzsálemet és a templomot megsemmisítették.
Fejezetek: