Fondare 162 Risultati per: Abban
Abban az idõben Józsue ezt az esküt tétette az Úr színe elõtt: Átkozott, aki belefog, hogy újjáépítse e várost! Rakja az alapot elsõszülöttjére, kapuit állítsa legkisebb gyermekére! (Józsue könyve 6, 26)
Abban az idõben Józsue megfordult, és elfoglalta Hacort; királyába kardot döfött. Egykor Hacor volt ezeknek a királyságoknak a fõ székhelye. (Józsue könyve 11, 10)
Abban az idõben Józsue elment, és kiirtotta az anakitákat a hegyvidékrõl, Hebronból, Debirbõl, Anabból, Júda egész hegyvidékérõl és Izrael egész hegyvidékérõl: betöltötte rajtuk és városaikon az átkot. (Józsue könyve 11, 21)
Aki embert öl, maradjon e városban], míg a közösség ítélõszéke elé nem kerül [annak a fõpapnak a haláláig, aki abban az idõben éppen betölti a papi tisztet. Csak akkor térhet vissza, aki embert ölt, városába és házába, abba a városba, ahonnan elmenekült]." (Józsue könyve 20, 6)
Majd így szólt Józsue az egész néphez: "Nézzétek, ez a kõ lesz a tanú ellenünk, mert minden szót hallott, amit az Úr mondott nekünk; tanú lesz ellenetek, hogy megakadályozzon benneteket abban, hogy Isteneteket megtagadjátok." (Józsue könyve 24, 27)
Abban az idõben Ammon fiai harcba bocsátkoztak Izraellel. (Bírák könyve 11, 4)
Abban az idõben nem volt király Izraelben. Abban az idõben tehát Dán törzse földet keresett, hogy ott letelepedhessen, mert addig a napig nem kapott örökrészt Izrael törzsei között. (Bírák könyve 18, 1)
Senki sem sietett segítségükre, mert távol voltak Szidontól és nem érintkeztek Arámmal. Abban a völgyben feküdt, amely Bet-Rehob felé nyúlik. Újjáépítették a várost, letelepedtek benne, (Bírák könyve 18, 28)
Abban az idõben, amikor még nem volt király Izraelben, volt egy férfi, egy levita, aki Efraim hegységének a szélén lakott, és Júda Betlehemébõl hozott magának egy mellékfeleséget. (Bírák könyve 19, 1)
Izrael emberei a lesben álló csapatokkal abban a jelben egyeztek meg, hogy ezek füstoszlopot bocsátanak fel a városból. (Bírák könyve 20, 38)
A kis Sámuel Éli felügyeletével szolgálta az Urat. Abban az idõben az Úr ritkán hallatta szavát; jelenést sem lehetett gyakran látni. (Sámuel I. könyve 3, 1)
Sámuel ugyanis még nem ismerte az Urat, még nem volt része abban, hogy az Úr megnyilatkozzék neki. (Sámuel I. könyve 3, 7)