Fondare 274 Risultati per: Asszony
Nem így áll a dolog! Hanem egy Efraim hegyére való, Seba nevû ember, Bichrinek a fia fölemelte a kezét a király, Dávid ellen. Szolgáltassátok ki, õt egyedül, akkor elvonulok a város alól." Az asszony ezt felelte Joábnak: "A falon át kidobjuk neked a fejét!" (Sámuel II. könyve 20, 21)
Ezzel az asszony visszatért a városba és addig beszélt az egész néppel, ahogy az okossága sugallta neki, míg le nem vágták Bichri fiának, Sebának a fejét, és oda nem dobták Joábnak. Erre az megfuvatta a kürtöket, aztán elvonultak a város alól, ki-ki a sátorába. Joáb meg visszament Jeruzsálembe, a királyhoz. (Sámuel II. könyve 20, 22)
Akkortájt elment a királyhoz két szajha. Eléje járultak, s az egyik asszony azt mondta: (Királyok I. könyve 3, 16)
"Engedj meg, Uram! Én, és ez az asszony itt ugyanabban a házban lakunk. Szültem a jelenlétében a házban. (Királyok I. könyve 3, 17)
Három nappal lebetegedésem után ez az asszony is szült. Együtt voltunk, nem volt senki idegen a házban, csak mi ketten voltunk a házban. (Királyok I. könyve 3, 18)
A másik asszony azonban ellene vetette: "Nem igaz, a te fiad halott, s az enyém az élõ." Így vitatkoztak a király elõtt. (Királyok I. könyve 3, 22)
Akkor az az asszony, akinek a gyerek a sajátja volt - mivel fölébredt benne a fia iránti szeretet -, azt mondta a királynak: "Engedelmeddel, uram, adjátok oda neki a gyermeket, ne öljétek meg!" A másik ellenben így kiabált: "Ne legyen se az enyém, se a tied, vágd ketté!" (Királyok I. könyve 3, 26)
Egy Ceredából való efratitának, Nebatnak a fia, Jerobeám - anyját Ceruának hívták, s özvegy asszony volt, õmaga meg Salamon szolgálatában állt - szintén fellázadt a király ellen. (Királyok I. könyve 11, 26)
Ezek után az események után történt, hogy az asszony fia, akié a ház volt, megbetegedett. Betegsége annyira elhatalmasodott rajta, hogy nem maradt benne élet. (Királyok I. könyve 17, 17)
Akkor így szólt Illéshez (az asszony): "Mi dolgom veled, Isten embere? Csak azért jöttél, hogy emlékezetembe idézd vétkeimet és megöld a fiamat?" (Királyok I. könyve 17, 18)
Az asszony erre így szólt Illéshez: "Most már tudom, hogy csakugyan Isten embere vagy, s hogy az Úr szava igazság ajkadon." (Királyok I. könyve 17, 24)
Elizeus egy nap elindult és átment Sunembe. Ott lakott egy elõkelõ asszony, aki meghívta asztalához, s így ahányszor csak átment, mindig betért hozzá enni. (Királyok II. könyve 4, 8)