Fondare 310 Risultati per: Velük
Dávid megkérdezte az Urat, s õ ezt felelte: "Ne szállj velük szembe, hanem kerülj mögéjük és a bozótból támadj rájuk. (Sámuel II. könyve 5, 23)
Udvarából a fõemberek eléje járultak és igyekeztek rábeszélni, hogy keljen föl a földrõl, de nem akart, s nem is evett velük. (Sámuel II. könyve 12, 17)
Mindkettõjüknek ott van a fiuk, Cádoknak Achimaac, Ebjatárnak meg Jonatán. Üzenjetek meg velük mindent nekem, amit csak hallotok majd." (Sámuel II. könyve 15, 36)
Magam inkább ezt tanácsolnám: Gyûljön köréd egész Izrael Gáttól egészen Beersebáig, annyian, mint a tenger fövénye; s te magad is szállj harcba velük együtt. (Sámuel II. könyve 17, 11)
Amikor Gibeon határában a nagy kõnél megálltak, szembe jött velük Amaza. Joáb azt a köntösét viselte, amelyet hadakozáshoz szokott; erre föl volt csatolva a kardja, a derekán összefûzve a hüvelyével, de kicsúszott belõle és leesett. (Sámuel II. könyve 20, 8)
Erre a király hívatta a gibeonitákat és megkérdezte õket. A gibeoniták nem tartoztak Izrael fiai közé, hanem az ammoniták maradékai voltak. Izrael fiai esküvel megerõsített szövetségre léptek velük, de Saul - Izrael fiai és a júdeaiak iránti buzgalmában - mégis a vesztükre tört. (Sámuel II. könyve 21, 2)
(Megcsinálta) a két oszlopot, az oszlopokon fönt a két gömb alakú oszlopfõt, a két hálót; beborítani velük az oszlopokon nyugvó oszlopfõk párnáit, (Királyok I. könyve 7, 41)
és bocsásd meg népednek, amivel vétkezett ellened, s minden bûnét, amelyet ellened elkövetett, engedd, hogy szorongatóiknál szánalomra találjanak, és bánjanak velük könyörületesen. (Királyok I. könyve 8, 50)
Az Úr, a mi Istenünk velünk van, amint atyáinkkal velük volt. Nem hagy el és nem taszít el minket, (Királyok I. könyve 8, 57)
tehát pogány népbõl valókat is, akikrõl az Úr azt mondta Izrael fiainak: "Ne adjátok össze velük magatokat, s õk se házasodjanak össze veletek, mert elcsábítják szíveteket, s isteneikhez pártoltok." (Királyok I. könyve 11, 2)
A fiatalok, akik vele nõttek fel, ezt a választ adták neki: "Így kell beszélni a néppel, amely azt mondta neked: Atyád megnehezítette jármunkat, azért te könnyíts rajta, így kell beszélni velük: A kisujjam vastagabb atyám derekánál. (Királyok I. könyve 12, 10)
A fiatalok tanácsa szerint beszélt velük. Azt mondta: "Atyám megnehezítette igátokat, de én még súlyosabbá teszem jármotokat. Atyám ostorral fegyelmezett, én meg skorpiókkal foglak fenyíteni benneteket." (Királyok I. könyve 12, 14)