Fondare 13247 Risultati per: hó
Aztán láttam, hogy egy másik angyal átrepül az égbolton. Nála volt az örök evangélium, hogy hirdesse a föld minden lakójának, minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek. (Jelenések könyve 14, 6)
Egy harmadik angyal is megjelent, és nagy hangon így szólt: "Aki leborul a vadállat és képmása elõtt, és homlokán vagy karján viseli bélyegét, (Jelenések könyve 14, 9)
Ezután fehér felhõt láttam, a felhõn ült valaki, aki az Emberfiához hasonlított. A fején aranykorona volt, a kezében éles sarló. (Jelenések könyve 14, 14)
A templomból egy másik angyal jött ki, és nagy szóval kiáltott a felhõn ülõnek: "Ereszd neki sarlódat és arass, mert eljött az aratás ideje, és a vetés már érett a földön." (Jelenések könyve 14, 15)
A felhõn ülõ a földre vetette sarlóját és learatta a földet. (Jelenések könyve 14, 16)
A kádat a városon kívül kitaposták, és ezerhatszáz stádiumnyira annyi vér folyt ki belõle, hogy a lovaknak a zablájukig ért. (Jelenések könyve 14, 20)
Ezután láttam, hogy megnyílt az égben a tanúságtétel sátrának temploma. (Jelenések könyve 15, 5)
Hallottam, hogy a nagy vizek angyala felkiáltott: "Igazságos vagy, te, aki vagy és aki voltál! (Jelenések könyve 16, 5)
Szent vagy, hogy így ítéltél; amiért a szentek és a próféták vérét kiontották, vért adtál nekik inni. Rászolgáltak!" (Jelenések könyve 16, 6)
Hallottam, hogy az oltár felõl egy hang felelt: "Igen, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak ítéleteid." (Jelenések könyve 16, 7)
A negyedik a Napra öntötte csészéjét. Hatalmat kapott, hogy az embereket tûzzel gyötörje. (Jelenések könyve 16, 8)
Az emberek kínlódtak a nagy hõségben, mégsem kaptak észbe, nem hódoltak elõtte, hanem káromolták az Isten nevét, akinek hatalma kiterjed e csapásokra. (Jelenések könyve 16, 9)