Fondare 13247 Risultati per:

  • Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: "Semmi esetre sem fogtok meghalni. (Teremtés könyve 3, 4)

  • Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat." (Teremtés könyve 3, 5)

  • Az asszony látta, hogy a fa élvezhetõ, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcsébõl, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belõle. (Teremtés könyve 3, 6)

  • Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefa leveleket fûztek össze, és kötényt csináltak maguknak. (Teremtés könyve 3, 7)

  • De az Úristen hívta az embert és így szólt hozzá: "Hol vagy?" (Teremtés könyve 3, 9)

  • De õ így szólt: "Ki adta tudtodra, hogy meztelen vagy? Ettél a fáról, amelyrõl megtiltottam, hogy egyél?" (Teremtés könyve 3, 11)

  • Az Úristen így szólt a kígyóhoz: "Mivel ezt tetted, átkozott leszel minden állat és a mezõ minden vadja között. Hasadon csúszol, és a föld porát eszed életed minden napján. (Teremtés könyve 3, 14)

  • Az asszonyhoz pedig így szólt: "Megsokasítom terhességed kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet. Vágyakozni fogsz férjed után, õ azonban uralkodni fog rajtad." (Teremtés könyve 3, 16)

  • Az embernek ezt mondta: "Mivel hallgattál az asszony szavára és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. (Teremtés könyve 3, 17)

  • Azután így szólt az Úristen: "Lám, az ember olyan lett, mint egy közülünk, ismer jót és rosszat. De nem fogja kinyújtani kezét, hogy az élet fájáról is vegyen, egyék és örökké éljen!" (Teremtés könyve 3, 22)

  • Ezért az Úristen eltávolította az Éden kertjébõl, hogy mûvelje a földet, amelybõl lett. (Teremtés könyve 3, 23)

  • Amikor az embert elûzte, az Éden kertjébõl keletre odaállította a kerubokat és a fenyegetõ tüzes kardot, hogy õrizzék az élet fájához vezetõ utat. (Teremtés könyve 3, 24)


“A oração é a efusão de nosso coração no de Deus.” São Padre Pio de Pietrelcina