Fondare 55 Risultati per: nevedet

  • Urunk, Istenünk! Más urak parancsoltak nekünk, nem te, de mi csak a te nevedet dicsérjük. (Izajás könyve 26, 13)

  • Nincs senki, aki segítségül hívná nevedet, aki fölkelne és beléd kapaszkodna. Mert elrejtetted elõlünk arcodat, és kiszolgáltattál minket bûneink hatalmának. (Izajás könyve 64, 6)

  • Zúdítsd haragodat a nemzetekre, amelyek nem ismernek el, és azokra a nemzedékekre, amelyek nem hívják segítségül a nevedet. Mert felfalták Jákobot s fölemésztették, lakóhelyét pusztasággá tették. (Jeremiás könyve 10, 25)

  • Miért vagy olyan, mint akit megbénít a félelem, és mint az olyan ember, aki nem tud segíteni? Hiszen itt élsz, közöttünk, Uram, a te nevedet viseljük. Ne hagyj el hát minket! (Jeremiás könyve 14, 9)

  • Ha szavaid elém kerültek, csak úgy nyeltem õket; kedvem telt szavadban és öröme szívemnek. Mert a te nevedet viselem, Uram, Seregek Istene! (Jeremiás könyve 15, 16)

  • Uram, a verem mélyébõl nevedet hívtam segítségül. (Siralmak könyve 3, 55)

  • hogy így az egész föld megtudja: Urunk, te vagy a mi Istenünk, és hogy Izrael s a nemzetsége a te nevedet viseli. (Báruk könyve 2, 15)

  • A házat is, amely nevedet viselte, azzá tetted, amivé lett a mai napig, Izrael házának és Júda házának bûnei miatt. (Báruk könyve 2, 26)

  • Te oltottad szívünkbe félelmedet, hogy segítségül hívjuk a nevedet. Dicsõítünk téged számkivetésünkben, hiszen eltávolítottuk szívünkbõl atyáink minden gonoszságát, amellyel vétkeztek színed elõtt. (Báruk könyve 3, 7)

  • Most már egész szívünkkel téged követünk, téged félünk, és a te nevedet keressük. (Dániel könyve 3, 41)

  • Istenünk, fordítsd felénk füled és hallgass meg minket. Nyisd ki a szemed, és lásd meg elhagyatottságunkat és a szent várost, amely a te nevedet viseli. Hiszen nem a mi igaz voltunkban, hanem a te végtelen irgalmadban bízva terjesztjük színed elé könyörgésünket. (Dániel könyve 9, 18)

  • Hallgass meg, Uram! Bocsáss meg, Uram! Figyelj rám, Uram! Városod és néped a te nevedet viseli, azért cselekedj tenmagadért és ne késlekedj!" (Dániel könyve 9, 19)


“Dirás tu o mais belo dos credos quando houver noite em redor de ti, na hora do sacrifício, na dor, no supremo esforço duma vontade inquebrantável para o bem. Este credo é como um relâmpago que rasga a escuridão de teu espírito e no seu brilho te eleva a Deus”. São Padre Pio de Pietrelcina