Znaleziono 274 Wyniki dla: Saul hét fia
Dávid elment portyázni az embereivel, és megölt kétszáz filiszteust. Elõbõrüket elvitte Dávid, és egytõl egyig leszámolta a királynak, hogy a vejévé lehessen. Erre Saul hozzáadta a lányát, Michalt feleségül. (Sámuel I. könyve 18, 27)
Saul most már világosan látta, hogy az Úr Dáviddal van, és egész Izrael szereti. (Sámuel I. könyve 18, 28)
Ezért Saul még jobban félt Dávidtól és Saul örök ellenségévé lett Dávidnak. (Sámuel I. könyve 18, 29)
A filiszteusok vezérei azonban hadba vonultak, de akárhányszor csak harcba szálltak, Dávid mindig nagyobb gyõzelmet aratott, mint Saul összes többi tisztje, és nagy hírnévre tett szert. (Sámuel I. könyve 18, 30)
Saul elmondta a fiának, Jonatánnak és a tisztjeinek, hogy meg szándékozik ölni Dávidot. Saul fia, Jonatán azonban nagyon szerette Dávidot. (Sámuel I. könyve 19, 1)
Saul meghallgatta Jonatánt és megesküdött: "Amint igaz, hogy az Úr él, nem ölöm meg!" (Sámuel I. könyve 19, 6)
Saul megkísérelte, hogy Dávidot lándzsájával a falhoz szegezze, de Dávid kitért Saul támadása elõl, úgyhogy a lándzsa a falba fúródott. Erre Dávid elmenekült és mentette az életét. Még akkor éjszaka (Sámuel I. könyve 19, 10)
Saul elküldte embereit Dávid házába, hogy õrizzék, mert reggel meg akarta ölni. De Michal, a felesége figyelmeztette Dávidot: "Ha nem kerülsz még az éjjel biztonságba, reggel megölnek." (Sámuel I. könyve 19, 11)
Amikor Saul elküldte embereit, hogy fogják el Dávidot, azt mondta nekik: "Beteg". (Sámuel I. könyve 19, 14)
Saul azonban újra elküldte embereit, hogy keressék meg Dávidot. Megparancsolta nekik: "Hozzátok ide nekem ágyastul, hadd öljem meg!" (Sámuel I. könyve 19, 15)
Saul ezért így szólt Michalhoz: "Miért csaptál be, s miért hagytad, hogy ellenségem elszökjön és megmeneküljön?" "Azt mondta nekem - felelte Michal -, engedj, különben megöllek!" (Sámuel I. könyve 19, 17)
Dávid tehát elszökött és megmenekült. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondott neki mindent, amit Saul tett vele. Aztán õ is, Sámuel is ott éltek a próféták házában Rámában. (Sámuel I. könyve 19, 18)