Znaleziono 10880 Wyniki dla: ott
Megnyitotta az alvilágot, a kútból füst szállt fel, amilyen a nagy kohó füstje. A nap és az égbolt elsötétedett a kút füstjétõl. (Jelenések könyve 9, 2)
A sáskák külsejükre a harcba induló lovakhoz hasonlítottak. Mintha aranykorona lett volna a fejükön, az arcuk pedig emberi arcra hasonlított. (Jelenések könyve 9, 7)
A hatodik angyal is megfújta a harsonát. Erre szózatot hallottam az Isten elõtt álló aranyoltár négy sarka közül. (Jelenések könyve 9, 13)
A lovas sereg száma húszezerszer tízezerre rúgott: hallottam a számát. (Jelenések könyve 9, 16)
A látomásban ilyennek láttam a lovakat és a lovasokat: tûzvörös, kék és kénsárga (páncél) borította õket, a lovak feje olyan volt, mint az oroszláné, s a szájukból tûz, füst és kénkõ csapott ki. (Jelenések könyve 9, 17)
Ekkor láttam, hogy egy másik hatalmas angyal száll le az égbõl. Felhõ övezte, és szivárvány ívelt a feje fölött, arca ragyogott, mint a Nap, lába meg izzott, mint a tûzoszlop. (Jelenések könyve 10, 1)
Kezében kibontott kis könyvtekercset tartott. Jobb lábával a tengerben állt, a ballal a földön. (Jelenések könyve 10, 2)
Nagy szóval kiáltott, ahogy az oroszlán ordít. Kiáltására hét mennydörgés válaszolt. (Jelenések könyve 10, 3)
Amikor hallottam a hét mennydörgést, írni akartam, de az égbõl szózat hallatszott: "Jegyezd meg, amit a hét mennydörgés hirdetett, de ne írd le!" (Jelenések könyve 10, 4)
megesküdött az örökkön-örökké élõre, aki teremtette az eget és ami benne van, a földet s ami benne van, a tengert és ami benne van: "Nincs többé haladék! (Jelenések könyve 10, 6)
Azután az égi hang újra szólt hozzám: "Menj, vedd el a nyitott könyvet az angyal kezébõl, aki a tengerben és a földön áll." (Jelenések könyve 10, 8)
Ekkor bothoz hasonló mérõnádat adott ezeknek a szavaknak a kíséretében: "Menj, mérd fel az Isten templomát az oltárral és a benne imádkozókkal együtt. (Jelenések könyve 11, 1)