1 Ezután Mózes és Áron elmentek, és így szóltak a fáraóhoz: "Ezt üzeni Jahve, Izrael Istene: Engedd, hadd vonuljon ki népem, hogy a pusztában ünnepet rendezzen nekem."
2 A fáraó így felelt: "Kicsoda Jahve, hogy engedelmeskedjem neki és elengedjem Izraelt? Nem ismerem Jahvét, és Izraelt sem engedem el."
3 Õk folytatták: "A héberek Istene meglátogatott minket. Ki kell mennünk háromnapi járásnyira a pusztába, hogy ott Jahvénak, a mi Istenünknek áldozatot mutassunk be. Különben pestissel vagy karddal sújt le ránk."
4 Egyiptom királya így felelt: "Miért akarjátok ti, Mózes és Áron, a népet elvonni a munkától? Menjetek ti is dolgozni!"
5 A fáraó még hozzáfûzte: "Most, hogy a nép elszaporodott, most akarjátok, hogy abbahagyja a munkát?"
6 A fáraó még aznap ezt a parancsot adta a nép felügyelõinek és az írnokoknak:
7 "Ne adjatok szalmát annak a népnek a téglavetéshez, mint eddig tettétek. Menjenek csak maguk, és gyûjtsenek szalmát.
8 De továbbra is követeljétek meg tõlük a megállapított mennyiségû téglát. Semmit sem szabad belõle engedni. Lusták, azért kiabálnak, hogy el akarnak menni Istenüknek áldozatot bemutatni.
9 Meg kell nehezíteni a nép munkáját, hogy azzal legyen elfoglalva, s ne hajoljon hazug szavakra."
10 A munkafelügyelõk az írnokokkal együtt elmentek és így szóltak a néphez: "Ezt üzeni a fáraó: ezentúl nem adok nektek szalmát.
11 Járjatok utána és gyûjtsétek, ahol tudtok, de azért a teljesítményetek ne legyen kevesebb."
12 Erre a nép szétszéledt Egyiptom egész földjén, hogy szalmát tallózzék pelyvának.
13 A felügyelõk azonban szorongatták õket: "Mindennap ugyanannyit kell csinálnotok, mint amikor még megkaptátok a szalmát."
14 Azután ütlegelték azokat az izraelita munkavezetõket, akiket a fáraó tisztjei rendeltek ki, s ezt mondták nekik: "Miért nem csináltatok tegnap és ma ugyanannyi téglát, mint azelõtt?"
15 Izrael fiainak munkavezetõi elmentek a fáraóhoz és így panaszkodtak: "Miért bánsz így szolgáiddal?
16 Nem adnak szolgáidnak szalmát, s mégis azt követelik, hogy készítsünk téglát. Még ütlegelik is szolgáidat."
17 Õ így válaszolt: "Lusták vagytok, lusták. Ezért mondogatjátok: El akarunk menni, hogy áldozatot mutassunk be Jahvénak.
18 Azonnal menjetek dolgozni, szalmát nem kaptok, de a megállapított mennyiségû téglát ki kell vetnetek."
19 Izrael fiainak munkavezetõi nehéz helyzetbe kerültek, amikor hallották: a napi téglamennyiséget nem csökkenthetik.
20 Amikor eljöttek a fáraótól, találkoztak Mózessel és Áronnal, akik már várták õket.
21 Ezekkel a szavakkal estek nekik: "Lássa meg az Úr, amit csináltatok és ítélkezzék fölöttetek, mert gyûlöletessé tettetek bennünket a fáraó és szolgái szemében. Kardot adtatok a kezükbe, hogy megöljenek minket."
22 Mózes az Úrhoz fordult és így imádkozott: "Uram, miért engeded így szenvedni ezt a népet? Miért küldtél egyáltalán engem?
23 Amióta a fáraónál jártam, hogy nevedben beszéljek vele, még gonoszabbul bánik ezzel a néppel, és te nem mentetted meg népedet."
Versículos relacionados com Kivonulás könyve, 5:
Az Exodus 5. fejezete elmondja a fáraó negatív reakcióját és az egyiptomi előrejelzéseket Mózes és Aaron kérésére, miszerint Izrael népének egy ideig hagyják el Egyiptomot, hogy imádják Istent. Ahelyett, hogy megengedné, hogy az izraeli nép távozzon, a fáraó parancsokat ad, hogy több munkát szabjanak ki rájuk, ami az emberek nagyobb elnyomásához és szenvedéséhez vezet. Ezután az Exodus 5 -ben címzett témákkal kapcsolatos öt vers:
Zsoltár 22:24: "Mert nem vette meg, és a szorongás szenvedését és az arcát sem rejtette el; korábban, amikor sírt, meghallotta." Ez a vers kiemeli Isten együttérzését és figyelmét azok iránt, akik szenvednek és kiáltanak segítséget. Ez releváns az Exodus 5. fejezetében, ahol Izrael népe szenved a fáraó és az élvonal elnyomásától és együttérzésének hiányától.
Ézsaiás 41:10: "Ne félj, mert veled vagyok; ne kísérted magad, mert én vagyok az Istened; erősítlek és segítek, és hűséges jobb kezemmel támogatlak téged." Ez a vers kiemeli, hogy Isten jelen van, és erős időkben erőt és segítséget nyújt követőinek. Ez releváns az Exodus 5. fejezetében, ahol Izrael népe nehézségekkel szembesül, és a fáraó elnyomja.
Zsoltár 44:23: "Ébredj fel! Miért alszol, Uram? Ébredj fel! Ne utasítson el minket örökre." Ez a vers azt fejezi ki, hogy Isten iránti felébresztést és a szenvedő követői javára cselekedjenek. Ez releváns az Exodus 5. fejezetében, ahol Izrael népe felkiáltás és a szenvedés és az elnyomás megkönnyebbülése miatt kiált.
Zsoltár 55:22: "Dobd el az Úr felett, és ő fenntart téged; ez soha nem engedi, hogy az igazak megrázkódjanak." Ez a vers kiemeli az Isten bizalmának fontosságát, valamint az aggodalmaink és a gondozásunk letétbe helyezésének fontosságát. Ez releváns az Exodus 5. fejezetében, ahol Izrael népe nehézségekkel és elnyomással szembesül, és bíznia kell Istenben a megkönnyebbülés és a felszabadulás megszerzésében.
Ézsaiás 49:15: "Tud -e egy nő elfelejteni a fiát, aki még mindig szop, hogy ne sajnálja méhének fiát?" Ez a vers kiemeli Isten szeretetét és gondozását követőinek, összehasonlítva őt az anya feltétel nélküli szeretetével. Ez releváns az Exodus 5. fejezetében, ahol Izrael népe szenved a fáraó és az élvonal elnyomásától és együttérzésének hiányától, de Isten továbbra is szereti őket, és vigyáz rájuk.
Rozdziały: