Szofoniás könyve, 2

Katolikus Biblia

1 Szállj magadba, térj magadba, ó, szeretetre méltatlan nemzet!

2 Mielõtt elûznének benneteket, s eltûnnétek, mint a pelyva; mielõtt rátok zúdulna az Úr izzó haragja, [mielõtt elérkezne hozzátok az Úr haragjának napja]:

3 keressétek az Urat ti, szegényei a földnek, akik teljesítitek parancsait. Keressétek az igazságot, keressétek az alázatot, talán menedéket találtok az Úr haragjának napján.

4 Gáza bizony lakatlanná válik, Askelon meg pusztasággá. Asdodot fényes nappal ûzik el, Ekront pedig tövestül kitépik.

5 Jaj a tengerpart lakóinak, és a krétaiak nemzetségének! Ezt mondja az Úr nektek: "Megalázlak, filiszteusok földje, lerombollak, kiirtom lakóidat.

6 Legelõ lesz belõled, tengerpart, pásztorok mezeje, és juhok akla.

7 Osztályrészül jutsz majd annak, aki megmarad Júda házából. Kihajtanak oda legeltetni, este pedig lepihennek Askelon házai között, mert az Úr, az õ Istenük meglátogatja õket, és jóra fordítja sorsukat."

8 Hallottam, amint Moáb gyalázkodott, és Ammon fiai káromkodtak: gyalázták népemet, és kérkedtek határaikkal.

9 Ezért - amint igaz, hogy élek! - mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Moáb olyan lesz, mind Szodoma, Ammon fiai pedig, mint Gomorra: a bogáncs birodalmává, sóhalmazzá, pusztasággá mindörökre. Népem maradéka kifosztja õket, aki fennmarad a népbõl, tulajdonul kapja.

10 Kevélységükért ezt kapják majd, mivel gyalázkodtak és hatalmaskodtak a Seregek Urának népe fölött.

11 Rettenetes lesz az Úr hozzájuk. Amikor majd kipusztítja a föld minden istenét, leborulnak elõtte, mindenki a maga hazájában, a népek minden szigete.

12 És ti is, etiópok: átjárja õket a kardom.

13 Kinyújtja kezét észak ellen, romba dönti Asszíriát; Ninivét pusztasággá teszi, kiaszott sivataggá.

14 Nyáj tanyázik benne, mindenféle állat a völgybõl; a pelikán és a sündisznó is szobrai között éjszakázik. Az ablakban bagoly huhog, és a holló a küszöbön, mert cédrus(burkolat)át levették.

15 Ez volna a virágzó város, amely biztonságot élvezett? Amely így szólt szívében: "Csak én! Rajtam kívül nincsen más!" Lám, romhalmazzá vált, vadak tanyájává. Aki csak arra jár, fütyül és a kezét rázza.




Versículos relacionados com Szofoniás könyve, 2:

A szoponiak 2. fejezete a küszöbön álló pusztításról beszél, amely a Júda szomszédos nemzeteiről, köztük Moab, Ammon, Cux és Ninive. A fejezet a Júda lakosainak bűnbánatának felhívásával ér véget, hogy megkímélhessék őket Isten haragjától. Az alábbiakban öt vers található a Sophonies 2 -ben szereplő témákkal kapcsolatban:

Ézsaiás 13:6: "üvöltés, mert az Úr napja közel van; a Mindenható kefének fog jönni." Ez a vers az Úr napjának eljöveteléről és pusztító természetéről szól, amely a szaponiák próféciájához kapcsolódik a nemzetek feletti pusztulásról.

Jeremiah 46:28: "Ne félj, ó, a szolgám, Jacob, azt mondja az Úr, mert veled vagyok; mert elpusztítom az összes nemzetet, amelyben elindítottam; de egyáltalán nem fogom elpusztítani, de én is megteszem Büntess téged méréssel, és semmiképpen sem lesz ártatlan. " Ez a vers azt mutatja, hogy bár Isten bünteti a nemzeteket engedetlenségéért, még mindig van egy terve a népének, aki a szoponik 2 -ben a bűnbánat felhívásához kapcsolódik.

Ézsaiás 11:14: "De a filiszteus vállán nyugatra repülnek, együttesen lecsökkentik a keleti gyermekeket; Edomban és a kezükben gyökerezik, és az Ammon gyermekei engedelmeskednek nekik." Ez a vers megemlíti Moabot, Amomot és Edomot, akik olyan nemzetek, amelyeket a szoponiak megismételtek.

Jeremiás 50:29: "Hívja Babylonot Baby Arch Baby ellen; táborozzon a körülötte; senki sem menekül el munkája szerint; mert ha az Úr ellen nagyszerű volt, az Izrael szentje ellen." Ez a vers arról a büntetésről szól, amely Babylonra kerül az engedetlenség miatt, amely a szoponiák próféciájához kapcsolódik a nemzetek feletti pusztulásról.

Ézsaiás 55:6-7: "Keresse meg az Urat, amíg meg lehet találni, felhívja őt, amíg közel van. Hagyja a gonosz utat, és a gonosz ember gondolatait, és konvertáljon az Úrhoz, akit együttérznek; Istenünk, mert nagyszerű megbocsátani. " Ez a vers a bűnbánat fontosságáról szól, amelyet Saponiah a Júda lakosai számára a 2. fejezet végén ad.





Rozdziały: