1. Amikor Józsefet elvitték Egyiptomba, Potifár, a fáraó egyik tisztviselõje, a testõrség parancsnoka, egy egyiptomi ember vásárolta meg az izmaelitáktól, akik odavitték.

2. De az Úr Józseffel volt, s így minden sikerült neki. Urának, az egyiptominak a házában maradt.

3. Ura meglátta, hogy az Úr vele van és hogy az Úr sikerre segít mindent, amihez hozzáfog,

4. azért József kegyelmet talált szemében: neki kellett õt kiszolgálnia. Azután házának intézõjévé tette és egész vagyonát rábízta.

5. Attól az idõtõl kezdve, hogy vagyonának intézõjévé tette, az Úr József miatt megáldotta az egyiptomi házát. Az Úr áldása volt mindenen, ami a házban és a mezõn az övé volt.

6. Tehát egész vagyonát rábízta Józsefre, s nem törõdött semmivel, csak az étellel, amit evett. József amellett szép külsejû és szép arcú volt.

7. A történtek után urának felesége szemet vetett Józsefre, és így szólt hozzá: "Hálj velem!"

8. Õ azonban vonakodott, s azt mondta ura feleségének: "Nézd, uram semmivel sem törõdik mellettem a házban, egész vagyonát rám bízta.

9. Neki sincs ebben a házban nagyobb hatalma, mint nekem. Semmit sem vont meg tõlem, csak egyedül téged, mivel te a felesége vagy. Hogyan követhetnék el ilyen súlyos igazságtalanságot és hogyan vétkezhetnék Isten ellen?"

10. Jóllehet naponta csábította Józsefet, az nem hallgatott rá, hogy vele háljon és hozzá adja magát.

11. Amikor egyik nap bejött a házba dolgait intézni és a ház népe közül senki sem volt otthon,

12. az megfogta a ruháját és így szólt: "Hálj velem!" De õ ruháját a kezében hagyta, elmenekült és kifutott.

13. Az látva, hogy ruháját a kezében hagyta és elfutott,

14. összehívta házanépét, s ezt mondta nekik: "Na lássátok! Idehozott nekünk egy hébert, hogy erõszakoskodjon velünk. Hozzám jött, hogy velem háljon, de én hangosan kiabáltam.

15. Mikor hallotta, hogy hangosan kiabálok, itthagyta ruháját mellettem, elmenekült, és kiszaladt."

16. És a ruhát magánál tartotta, míg a férje haza nem jött.

17. Akkor elmondta neki a jelenetet és így szólt: "A héber szolga, akit a házba hoztál, idejött hozzám, hogy erõszakoskodjon velem.

18. De mikor hangosan kiabáltam, itt hagyta ruháját mellettem, menekült, és kiszaladt."

19. Ura felesége szavának hallatára, hogy a rabszolga - úgymond - így tett vele, haragra gerjedt.

20. Ura elfogatta Józsefet, s abba a börtönbe vetette, ahol a király foglyait õrizték. Ott maradt a börtönben.

21. De az Úr Józseffel volt, és irgalmat gyakorolt vele. Feléje fordította a börtönfelügyelõ jóindulatát.

22. A felügyelõ rábízta Józsefre az összes foglyot, aki csak a börtönben volt. Ami ott történt, annak az õ rendelkezése szerint kellett végbemenni.

23. A börtönfelügyelõ nem törõdött többé semmivel, ami rá volt bízva. Az Úr vele volt, és amihez csak hozzáfogott, azt sikerre vezette.





“Deus sempre nos dá o que é melhor para nós.” São Padre Pio de Pietrelcina