Encontrados 231 resultados para: Illés próféta
Acháb mind elbeszélte Izebelnek, amit Illés végbevitt, az egész történetét annak, ahogyan sorra megölette a prófétákat. (Királyok I. könyve 19, 1)
Illés megrettent, útra kelt és elment, hogy megmentse életét. Amikor a Júdához tartozó Beersebába ért, otthagyta szolgáját, (Királyok I. könyve 19, 3)
Bement egy barlangba és ott töltötte az éjszakát. S lám, az Úr hallatta szavát. Így szólt hozzá: "Mit csinálsz itt, Illés?" (Királyok I. könyve 19, 9)
Amikor Illés észrevette, befödte arcát köntösével, kiment, és a barlang szája elé állt. Egy hang megszólította, ezekkel a szavakkal: "Mit csinálsz itt, Illés?" (Királyok I. könyve 19, 13)
Amikor onnét elment, találkozott Safát fiával, Elizeussal. Éppen szántott, tizenkét pár ökör haladt elõtte, maga pedig a tizenkettedik pár mögött haladt. Illés odament hozzá és rávetette köntösét. (Királyok I. könyve 19, 19)
Az otthagyta az ökröket, Illés után szaladt és így szólt: "Engedd, hadd adjak elõbb búcsúcsókot apámnak meg anyámnak, aztán követlek." Azt mondta neki: "Menj csak, de térj vissza! De hát mit tettem veled?" (Királyok I. könyve 19, 20)
Azzal (Elizeus) elment, fogta a pár ökröt, feláldozta, majd az ekét felhasználva megsütötte az ökröket és odaadta az embereknek, egyék meg õket. Aztán elindult, Illés nyomába szegõdött és a szolgája lett. (Királyok I. könyve 19, 21)
Egyszer csak próféta járult Izrael királya, Acháb elé, és azt mondta: "Ezt mondja az Úr: Látod ezt a hatalmas sereget? Nos, még ma kezedbe adom, hogy megtudd: az Úr vagyok." (Királyok I. könyve 20, 13)
A próféta Izrael királya elé lépett és azt mondta neki: "Menj, fegyverkezz föl és fontold meg jól, mi a teendõd, mert egy esztendõ elteltével Arám királya (újra) felvonul ellened." (Királyok I. könyve 20, 22)
Erre a próféta elment és útját állta a királynak, de elõbb kötést tett a szemére, hogy ne lehessen fölismerni. (Királyok I. könyve 20, 38)
S a többi próféta is hasonlóképpen jövendölt: "Vonulj hadba a gileádi Ramot ellen, gyõzöl, az Úr a király kezébe adja!" (Királyok I. könyve 22, 12)
Ezért ezt mondja az Úr: Többé nem kelsz föl fekvõhelyedrõl, amelyre lefeküdtél, meg kell halnod." Ezzel Illés továbbment. (Királyok II. könyve 1, 4)