Encontrados 664 resultados para: Mózes és fáraó
"Dobd a földre" - parancsolta neki. Amikor ledobta a földre, az kígyóvá változott és Mózes megijedt tõle. (Kivonulás könyve 4, 3)
Azután az Úr újra megparancsolta: "Dugd a kezed a kebledbe." Mózes bedugta kezét a keblébe. Amikor kihúzta a kezét, olyan fehér volt a leprától, mint a hó. (Kivonulás könyve 4, 6)
Mózes ezután így szólt az Úrhoz: "De, Uram, én nem vagyok a szavak embere. Azelõtt sem voltam és most sem vagyok, amióta szolgáddal beszélsz. A szám akadozó, a nyelvem lassú." (Kivonulás könyve 4, 10)
Mózes elindult, visszatért apósához, s ezt mondta neki: "Szeretnék elmenni Egyiptomba, rokonaimhoz, hogy lássam, élnek-e még." "Menj békével" - mondta Jetró. (Kivonulás könyve 4, 18)
Mózes vette feleségét és fiát, szamárra ültette õket, és visszatért Egyiptom földjére. Mózes az Isten botját a kezében vitte. (Kivonulás könyve 4, 20)
Az Úr így szólt Mózeshez: "Ha visszaérkezel Egyiptomba, legyen rá gondod, hogy minden csodajelet, amelyet a kezedbe adtam, véghezvigyél a fáraó elõtt. Én azonban megkeményítem a szívét, és nem engedi el a népet. (Kivonulás könyve 4, 21)
Erre Cippora fogott egy éles követ, levágta fia elõbõrét, megérintette vele Mózes ágyékát és így szólt: "Valóban vérvõlegényem vagy." (Kivonulás könyve 4, 25)
Az Úr így szólt Áronhoz: "Menj Mózes elé a pusztába!" Az elindult, az Isten hegyénél találkozott vele és megcsókolta. (Kivonulás könyve 4, 27)
Mózes elmondta Áronnak az Úr szavait, amelyekkel küldetést adott neki és minden csodajelet, amelyet rendelt. (Kivonulás könyve 4, 28)
Mózes és Áron ezután elmentek és összegyûjtötték a véneket Izrael fiai közül. (Kivonulás könyve 4, 29)
Ezután Mózes és Áron elmentek, és így szóltak a fáraóhoz: "Ezt üzeni Jahve, Izrael Istene: Engedd, hadd vonuljon ki népem, hogy a pusztában ünnepet rendezzen nekem." (Kivonulás könyve 5, 1)
A fáraó így felelt: "Kicsoda Jahve, hogy engedelmeskedjem neki és elengedjem Izraelt? Nem ismerem Jahvét, és Izraelt sem engedem el." (Kivonulás könyve 5, 2)