Encontrados 18 resultados para: Tobit

• Ekkor Tobit kiment Ninive kapujához a menye elé nagy örömmel és Istent magasztalva. A niniveiek nagyot néztek, amikor látták, hogy vezetõ nélkül jár-kel, éppen úgy, mint azelõtt. (Tóbiás könyve 11, 16)

• Tobit elmondta nekik, hogy Isten megkönyörült rajta és megnyitotta a szemét. Amikor Tobit közel ért Sárához, fiának, Tóbiásnak a feleségéhez, áldást mondott rá, ezekkel a szavakkal: "Isten hozott, lányom! Legyen áldott atyád, legyen áldott az én Tóbiás fiam, s légy áldott te is lányom! Isten hozott otthonodba, (legyen részed) örömben és áldásban. Lépj be, lányom!" Azon a napon Ninivében minden zsidó ünnepelt, és unokatestvérei - Achikár és Nádáb - is eljöttek, hogy részt vegyenek Tobit örömében. (Tóbiás könyve 11, 17)

• Amikor a lakodalom elmúlt, Tobit hívatta a fiát, Tóbiást, és ezt mondta neki: "Fiam, legyen gondod rá, hogy kísérõdnek megadd a bérét, sõt toldd is meg a kialkudott bért." (Tóbiás könyve 12, 1)

• Tobit így szólt: "Valóban õt illeti a fele annak, amit hoztál." (Tóbiás könyve 12, 4)

• Erre Tobit így szólt: (Tóbiás könyve 13, 1)

• Így fejezte be Tobit dicsõítõ énekét. Tobit száztizenkét éves korában békében meghalt, és Ninivében temették el, illõ tisztességgel. (Tóbiás könyve 14, 1)