Encontrados 66 resultados para: borult
Amikor a szolga elment, Dávid elõjött a kõrakás mögül, háromszor arcra borult a földön és háromszor meghajolt. Aztán megölelték egymást és mind a ketten sírtak. (Sámuel I. könyve 20, 41)
Amikor Abigail meglátta Dávidot, gyorsan leszállt a szamárról, egészen a földig hajolt, s arcra borult Dávid elõtt. (Sámuel I. könyve 25, 23)
Amikor Saul fiának, Jonatánnak a fia, Mifiboset megérkezett Dávidhoz, földig hajolt és arcra borult elõtte. Dávid megszólította: "Mifiboset!" "Itt vagyok, szolgálatodra" - felelte. (Sámuel II. könyve 9, 6)
A Tekoába való asszony tehát bement a királyhoz, arcra borult a földön, hódolt elõtte és így beszélt: "Segíts rajtam, ó király!" (Sámuel II. könyve 14, 4)
Achimaac megérkezett és odakiáltotta a királynak: "Üdv!" Aztán arcra borult a földön a király elõtt, és így szólt: "Legyen áldott az Úr, a te Istened, aki cserbenhagyta azokat az embereket, akik uram királyomra kezet emeltek!" (Sámuel II. könyve 18, 28)
s minden elõkészületet megtettek ahhoz, hogy a király családja átkeljen és jól érezze magát. Gera fia, Simi a király lába elé borult, amikor épp át akart kelni a Jordánon, (Sámuel II. könyve 19, 19)
Jelentették a királynak: "Nátán próféta van itt." Erre az a király elé lépett, és arcra borult a földön a király elõtt. (Királyok I. könyve 1, 23)
Ezzel Salamon elküldött és elvitette az oltártól. El is ment és Salamon király elé borult. Salamon azonban azt mondta neki: "Menj haza!" (Királyok I. könyve 1, 53)
Majd háromszor a fiúra borult és segítségül hívta az Urat: "Uram és Istenem, engedd, hogy visszatérjen a lélek ebbe a fiúba!" (Királyok I. könyve 17, 21)
Amint Obadjahu rótta az utat, egyszer csak szembetalálkozott Illéssel. Mihelyt fölismerte, arcra borult elõtte és megszólította: "Te vagy az, uram, Illés?" (Királyok I. könyve 18, 7)
Ennek láttára az egész nép arcra borult, és így szólt: "Az Úr az Isten, az Úr az Isten!" (Királyok I. könyve 18, 39)
Aztán fölment az ágyra és a fiúra borult, száját a szájára, szemét a szemére, kezét a kezére tette. S ahogy így ráborult, a fiú teste fölmelegedett. (Királyok II. könyve 4, 34)