Encontrados 186 resultados para: fiait

  • és vond ki Lévi fiait Izrael fiai körébõl, hogy a leviták az enyémek legyenek. (Számok könyve 8, 14)

  • Lefoglaltam magamnak Lévi fiait Izrael fiainak elsõszülöttei helyett, (Számok könyve 8, 18)

  • s Izrael fiai közül odaadtam a levitákat Áronnak és fiainak, hogy Izrael fiai nevében ellássák a megnyilatkozás sátorának szolgálatát, s Izrael fiai helyett engeszteljenek, nehogy csapás érje Izrael fiait, amikor Izrael fiai a szentélyhez közelítenek." (Számok könyve 8, 19)

  • Óriásokat is láttunk ott. Enak fiait, az óriások nemzetségébõl, úgyhogy olyannak éreztük magunkat mellettük, mint valami szöcskék, és az õ szemükben is épp olyannak látszhattunk." (Számok könyve 13, 33)

  • Mózes hívatta Datánt és Abiramot, Eliab fiait. De azok ezt felelték: "Nem megyünk! (Számok könyve 16, 12)

  • Jaj neked, Moáb! Kamosnak népe, elvesztél! Menekülésre késztette fiait, fogságba vetette lányait Szichon, az amoriták királya. (Számok könyve 21, 29)

  • "Áron pap fiának, Eleázárnak a fia, Pinchász elfordította haragomat Izrael fiaitól, mert az én féltésemmel féltette õket, így féltésemben nem irtottam ki mind Izrael fiait. (Számok könyve 25, 11)

  • Épp õk voltak azok, akik Bileám biztatására arra csábították Izrael fiait, hogy Peor kedvéért hûtlenül elhagyják az Urat, azért érte utol a vész az Úr közösségét. (Számok könyve 31, 16)

  • Aztán tovább vonultunk, elhagyva rokonainkat, Ézsau fiait, akik Szeirben laknak, az Arabába vivõ út mentén, (amely) Elat és Ecjon-Geber felõl vezet, tehát egy kanyarral Moáb pusztája felé vettünk irányt. (Második Törvénykönyv 2, 8)

  • az Úr, a mi Istenünk kiszolgáltatta nekünk, úgyhogy õt is, fiait is, és egész hadinépét legyõztük. (Második Törvénykönyv 2, 33)

  • Ezért írd le most magadnak ezt az éneket és tanítsd meg rá Izrael fiait! Add ajkukra, hogy ez az ének bizonyságul szolgáljon nekem Izrael fiai ellen. (Második Törvénykönyv 31, 19)

  • Mózes tehát leírta a következõ éneket, s megtanította rá Izrael fiait. (Második Törvénykönyv 31, 22)


“Dirás tu o mais belo dos credos quando houver noite em redor de ti, na hora do sacrifício, na dor, no supremo esforço duma vontade inquebrantável para o bem. Este credo é como um relâmpago que rasga a escuridão de teu espírito e no seu brilho te eleva a Deus”. São Padre Pio de Pietrelcina