Encontrados 75 resultados para: királyai

  • Mert már nem ünnepelték így a húsvétot a bírák korától, akik Izrael fiai fölött ítélkeztek, s Izrael királyai, valamint Júda királyai idejében sem. (Királyok II. könyve 23, 22)

  • Jozija történetének többi részét, amit végbevitt, mind megírták Júda királyai történetének a könyvében. (Királyok II. könyve 23, 28)

  • Jojakim történetének többi részét, amit végbevitt, mind följegyezték Júda királyai történetének könyvében. (Királyok II. könyve 24, 5)

  • a kereskedõktõl és a kalmároktól származó jövedelmein kívül. Sõt, Arábia összes királyai és a tartományok helytartói is szoktak aranyat és ezüstöt hozni Salamonnak. (Krónikák II. könyve 9, 14)

  • Erre tömérdek népet összegyûjtöttek, és elrejtették az összes forrást, meg a patakot is, amely a táj közepén folyt. Így gondolkodtak: "Ne találjanak Asszíria királyai bõséges vizet, ha ide jönnek!" - (Krónikák II. könyve 32, 4)

  • Kiadták továbbá a mesterembereknek és a kõmûveseknek, hogy faragott követ és fát vásároljanak az épületek falainak és tetõzetének kijavítására, amelyeket Júda királyai elhanyagoltak. (Krónikák II. könyve 34, 11)

  • Sámuel próféta napjai óta nem tartottak Izraelben ilyen pászkát. Izrael királyai közül egyik sem készített olyan pászkát, mint amilyen Jozija tartott a papokkal, levitákkal, egész Júdával, Izrael jelenlevõ fiaival és Jeruzsálem lakóival. (Krónikák II. könyve 35, 18)

  • A föld királyai fölkelnek, nagyjai összeesküsznek az Úr ellen és Fölkentje ellen: (Zsoltárok könyve 2, 2)

  • Tarsis és a szigetek királyai ajándékokat hoznak, Sába és Séba királyai adományokkal közelednek. (Zsoltárok könyve 72, 10)

  • Föld királyai és mind ti nemzetek, fejedelmei és bírái a földnek. (Zsoltárok könyve 148, 11)

  • Dávidon, Hiszkiján és Joziján kívül mindnyájan csak a bûnt szaporították, s a Magasságbeli törvényét elhagyták. Ezért el is tûntek Júda királyai, (Sirák fia könyve 49, 4)

  • A föld nemzeteinek királyai mind dicsõségben pihennek, ki-ki a saját sírjában. (Izajás könyve 14, 18)


“É difícil tornar-se santo. Difícil, mas não impossível. A estrada da perfeição é longa, tão longa quanto a vida de cada um. O consolo é o repouso no decorrer do caminho. Mas, apenas restauradas as forças, é necessário levantar-se rapidamente e retomar a viagem!” São Padre Pio de Pietrelcina