Encontrados 119 resultados para: megy

  • Gedalja esküvel ígérte nekik és embereiknek: "Nem kell félnetek a kaldeusoktól, maradjatok földeteken, s legyetek Babilon királyának alattvalói. Aztán jól megy majd sorotok!" (Királyok II. könyve 25, 24)

  • Azután a leviták vegyék körül a királyt, mindegyiknek fegyver legyen a kezében! Ha más valaki lépne be, meg kell halnia, õk azonban legyenek a király mellett, bárhova megy." (Krónikák II. könyve 23, 7)

  • Tobit rászólt: "Nyugodj meg, nõvérem, ne aggodalmaskodjál, jól megy a sora. Valami közbejöhetett nekik ott lent. Útitársa megbízható, testvéreink közül való. Ne búsulj, nõvérem, bármelyik pillanatban betoppanhat." (Tóbiás könyve 10, 6)

  • A te mûved volt, ami régen történt, s az is, ami most vagy a jövõben megy végbe. Kigondoltad a jelent és a jövõt, s azt történt, amit te akartál. (Judit könyve 9, 5)

  • ez is bûn számba megy a bíró szemében, hisz akkor fent az Istent megtagadtam volna. (Jób könyve 31, 28)

  • Ha eljön halála, mit sem visz magával, dicsõsége nem megy el vele. (Zsoltárok könyve 49, 18)

  • Itt van Benjamin, a legfiatalabb - legelöl megy. Itt vannak Júda elõkelõi csapatostul. Zebulun elõkelõi, Naftali elõkelõi. (Zsoltárok könyve 68, 28)

  • Irigység fogott el a gonoszakkal szemben, látva, mily jól megy soruk a bûnösöknek. (Zsoltárok könyve 73, 3)

  • "Kevesen is körülzárhatnak sokakat - felelte Júdás -, mert az égnek egyre megy, hogy sok vagy kevés által szerez-e szabadulást. (Makkabeusok I. könyve 3, 18)

  • Nagy zavarban volt. Elhatározta hát, hogy Perzsiába megy, behajtja az adót a tartományokban, és sok pénzt összeszed. (Makkabeusok I. könyve 3, 31)

  • Heliodor nyomban elindult azzal az ürüggyel, hogy Cöle-Szíria és Fönícia városait megy meglátogatni, a valóságban azonban azért, hogy a királytól kapott megbízatásnak eleget tegyen. (Makkabeusok II. könyve 3, 8)

  • Ha jól megy a sorotok nektek is, gyermekeiteknek is, és minden a kedvetek szerint történik, nagyon nagy hálát adok érte. (Makkabeusok II. könyve 9, 20)


“Se você fala das próprias virtudes para se exibir ou para vã ostentação perde todo o mérito.” São Padre Pio de Pietrelcina