Verse im Zusammenhang mit Judit könyve, 2:
Judith 2. fejezet folytatja az asszír inváziós narratívát, és megmutatja, hogy Holofernes tábornokot választják a Nyugati Nemzetek, köztük Izrael elleni kampány vezetésére. Hatalmas és kegyetlen emberként mutatják be, aki úgy gondolja, hogy egyetlen Isten sem ellenzi őt. Íme öt vers a Judite 2 -ben szereplő témákkal kapcsolatban:
Ézsaiás 10:7: "De nem így gondolta, és nem az, ahogy a szíve elképzelte őt, mert célja az volt, hogy elpusztítsa és ne bontsa le néhány nemzetet." Ez a vers arról szól, hogy az asszír király arroganciájáról és arról, hogy miként szándékozik elpusztítani sok nemzetet, köztük Izrael -t.
Ézsaiás 10:13-14: "Mert azt mondja, a kezem erősségével és a bölcsességemmel, mert körültekintő vagyok; és eltávolítottam a népek határait, és elloptam a lerakódott dolgokat, és mint a Bátor levágás azoknak, akik ültek rajtuk. És úgy találtam, hogy a kezem a népek gazdagságát, mint egy fészek; és mivel az elhagyott tojások összegyűjtöttek, tehát az egész földre összegyűjtöttem; és senki sem mozgatta a szárnyat, aki mozgatta a szárnyat , vagy száj, vagy PIA. " Ez a vers azt írja le, hogy az Assyria királya hogyan büszkélkedhet saját erejével és bölcsességével, ellopva a népek gazdagságát és megsemmisítve azokat, akik ellenezték.
Job 12:13: "Istennel a bölcsesség és az erő; Ez a vers arról szól, hogy az igazi bölcsesség és erő hogyan tartozik Istenhez, nem olyan arrogáns férfiakhoz, mint az asszír király.
Ézsaiás 14:12-15: "Ahogy leesett az égből, ó Reggeli csillag, az Alva lánya! Hogyan vágtak fel a Föld, te, aki gyengítette a nemzeteket! És azt mondtad a szívedben: Mászok a mennybe , Az Istenből származó csillagok felett felemelem a trónomat, és a gyülekezet dombján az északi oldalán ülök. A felhők magasságára mászom, és hasonló leszek a legmagasabbhoz. " Ez a vers Lucifer bukásáról szól, amelyet Sátánnak is neveznek, aki arrogáns volt és megpróbált Isten fölé emelkedni.
Példabeszédek 16:18: "Kiváló megelőzi a romot, és a Lélek szemtelensége megelőzi a bukást." Ez a vers arról szól, hogy a büszkeség és az arrogancia hogyan vezet az eséshez és a romláshoz. Ez különösen igaz az asszír királyra a Judith 2 -ben, aki annyira arrogáns, hogy úgy gondolja, hogy egyetlen Isten sem ellenzi őt.