1 Egy évre rá, abban az idõben, amikor a királyok hadba szoktak szállni, Dávid elküldte Joábot és vele a testõrségét, és egész Izraelt. Lemészárolták az ammonitákat, és megostromolták Rabbát. Maga Dávid Jeruzsálemben maradt.
2 Az egyik nap este felé történt, hogy Dávid fölkelt fekvõhelyérõl és fölment királyi palotája tetõteraszára. A tetõrõl meglátott egy asszonyt, amint épp fürdött. Nagyon szép asszony volt.
3 Dávid elküldött és értesüléseket szerzett az asszony felõl. Így tájékoztatták: "Batseba az, Eliam lánya, a hetita Urijának a felesége."
4 Erre Dávid elküldte embereit és elhívatta. El is ment hozzá, és õ együtt hált vele, majd havi tisztulása közeledtekor hazament.
5 Ám az asszony teherbe esett. Erre elküldött és megüzente Dávidnak: "Állapotos vagyok."
6 Ekkor Dávid üzenetet küldött Joábnak: "Küldd nekem haza a hetita Uriját!" S Joáb elküldte Uriját Dávidhoz.
7 Amikor Urija elment Dávidhoz, Dávid érdeklõdött, hogy áll a dolog Joábbal, a csapatokkal és a hadakozással.
8 Aztán azt mondta Dávid Urijának: "Menj haza házadba és mosd meg a lábad." Erre Urija eltávozott a királyi palotából; megtisztelõ ajándékot vittek utána a király asztaláról.
9 De Urija a királyi palota kapuja elõtt, ura szolgái közt tért nyugovóra, nem ment le házába.
10 Amikor Dávidnak jelentették: "Urija nem ment le a házába", Dávid megkérdezte Urijától: "Hát nem a csatából jöttél? Miért nem mész le a házadba?"
11 Urija így válaszolt Dávidnak: "A láda, valamint Izrael és Júda sátorban laknak, parancsnokom, Joáb, és parancsnokom szolgái a puszta földön táboroztak. Hát akkor én hogy menjek le házamba enni, inni és asszonnyal hálni? Amint igaz, hogy az Úr él és te élsz: ilyet nem teszek!"
12 Erre Dávid azt mondta Urijának: "Ma még maradj itt, holnap aztán elbocsátlak." Urija tehát Jeruzsálemben maradt azon a napon. Másnap
13 Dávid meghívta, hogy egyék és igyék nála és lerészegítette. De Urija este kiment és ura szolgáival tért nyugovóra, nem ment le a házába.
14 Másnap reggel Dávid levelet írt Joábnak, és Urijával vitette el.
15 A levélben ezeket írta: "Állítsátok Uriját elõre, ahol leginkább tombol a harc. Aztán húzódjatok mögüle vissza, hogy eltalálják és halálát lelje."
16 Így esett, hogy a város ostromakor Joáb olyan helyre állította, ahol - amint tudta - bátor harcosok álltak.
17 Amikor aztán a városbeliek kitörtek és Joábbal megütköztek, a népbõl, mármint Dávid emberei közül néhányan elestek. A hetita Urija is halálát lelte.
18 Joáb a csata egész lefolyásáról tudósította Dávidot.
19 Meghagyta a hírvivõnek: "Beszéld el a királynak a csata minden részletét!
20 Ha aztán fellobban a király haragja és megkérdezi: Miért nyomultatok olyan közel a városhoz támadáskor? Hát nem tudtátok, hogy a falakról lõni szokás?
21 Ki ölte meg Abimeleket, Jerubbaal fiát? Nem egy malomkövet dobott le rá valamelyik asszony a falakról, úgyhogy Tebechben halt meg? Miért hatoltatok a falak közelébe? Akkor mondd azt: Szolgád, a hetita Urija is elesett."
22 A hírvivõ elment, s megérkezve mindent elmondott Dávidnak, amit Joáb rábízott. Dávid tombolt Joáb elleni haragjában, és így szólt a hírhozóhoz: "Miért nyomultatok olyan közel a falakhoz? Ki ölte meg Abimeleket, Jerubbaal fiát? Nem egy malomkövet dobott rá valamelyik asszony a falakról, úgyhogy Tebechben halt meg? Miért hatoltatok olyan közel a falakhoz?"
23 A hírhozó ezt válaszolta Dávidnak: "Azok az emberek erõs támadást indítottak, így amikor kitörtek ellenünk a nyílt mezõre, kénytelenek voltunk õket visszaszorítani egészen a város kapujáig.
24 Akkor a védõk elkezdtek a falakról lõni szolgáidra, s néhányan elestek a király szolgái közül; szolgád, a hetita Urija is meghalt."
25 Ekkor Dávid azt mondta a hírhozónak: "Jelentsd Joábnak: Ez a dolog ne tudódjék ki. Mert a kard egyszer erre sújt le, másszor arra. Folytasd a város elleni harcot, és rombold le. Így önts bele bátorságot!"
26 Amikor Urija felesége hírét vette, hogy férje meghalt, elsiratta férjét.
27 Amikor azonban letelt a gyász ideje, Dávid elküldött, és magához vette a házába. Így felesége lett, és fiút szült neki. De az a tett, amit Dávid elkövetett, nem tetszett az Úrnak.
Versículos relacionados com Sámuel II. könyve, 11:
A 2 könyv 11. fejezete Samuel beszámol Dávid király bukásáról, aki vétkezett, amikor részt vett Bathsheba, Uriah feleségének, az egyik katonájának feleségével. A fejezet azt is elmondja, hogy David megpróbálta lefedni a bűnét, és Uriah -t küldte a csata frontvonalába, ahol megölték. Az alábbiakban öt vers található a 2 Samuel 11 témájával kapcsolatban:
2 Sámuel 12:7-9: "Akkor Nathan azt mondta Dávidnak, hogy ember vagy! Így mondja az Úr, Izrael Istene: Kitártam téged Izrael felett, és Saul kezéből kiszabadítottam; Urod a karodban, és még mindig adtam neked Izrael és Júda házát; és ha ez kevés, akkor az ilyen dolgokat és az ilyen dolgokat hozzá kell -e adni? " Nathan próféta szembeszáll Dáviddal a bűne felett, és megújítja őt, hogy megsértette az Istennel való szövetséget.
2 Sámuel 12:13, "Aztán David azt mondta Nathannak, hogy vétkeztem az Úr ellen. És Nathan azt mondta Dávidnak, hogy az Úr megbocsátotta a bűnt is; nem fog meghalni." Dávid elismeri hibáját, és megbocsátást kér Istennek.
2 Sámuel 12:14: "Ennek ellenére ebből a helyből áll, hogy az Úr káromlás ellenségei, valamint a Fiú, aki született, biztosan meghal." Még megbocsátott, David még mindig szenved a bűn következményeit.
2 Sámuel 12:24-25: "És vigasztalta Bathsheba, Uria felesége feleségét, és feleségének vitte; fia adta neki, de az Úr nem engedte meg élni. És nevet adott neki: Salamon. És az Úr szerette őt. " David House Bathsheba és fia, Salamon lesz az Izrael jövőbeli királya.
2 Samuel 12:26-27: "Joab ugrott az Ammon Fiainak Rabá ellen, és elvitte a királyi várost. Aztán Joab küldött hírnököket Dávidnak, mondván: harcoltam Rabá ellen, és elvettem a város vizeit." A fejezet Joab -tal ér véget azáltal, hogy megnyerte a Rabá elleni csatát, amely győzelem, amelyet David valószínűleg vezette volna, ha nem vétkezett volna.
Kapitel: