1 Ezután Elihu folytatta és így szólt:
2 Bölcsek, hallgassátok meg a szavaimat, szakértõk, figyeljetek ide!
3 Mert a fülnek meg kell vizsgálnia a szót, úgy, mint ahogy az íny ízleli az ételt.
4 Csak ami helyes, azt választjuk magunknak, kutassuk hát ki magunk között, mi a jó.
5 Lám, Jób azt mondja: "Igaz ember vagyok, Isten volt, aki elvette igazamat.
6 Bírám kegyetlenül ellenem van, nem gyógyul a sebem, pedig nem vétkeztem."
7 Hol van még egy olyan ember, mint amilyen Jób, aki a gyalázkodást úgy issza, mint a vizet,
8 aki a gonosztevõk társává szegõdött, és összejár a gonoszokkal?
9 Valóban azt mondta: "Mit ér az embernek, hogyha barátságban él is az Istennel."
10 Ezért bölcs emberek, hallgassatok rám! Az igazságtalanság távol áll Istentõl, a Mindenható nem követ el álnokságot.
11 A tettei szerint fizet az embernek, és aszerint bánik vele, ahogyan él.
12 Isten gonoszságot nem mûvelhet, a Magasságbeli nem ferdíti el az igazságot.
13 Vajon ki bízta rá a földet, s a földkerekséget ki alapította?
14 Ha visszavonná a fuvallatát, és ha visszaszívná a leheletét,
15 akkor minden élõ rögtön elpusztulna, és az ember is visszatérne a porba.
16 Hogyha okos vagy, akkor figyelj ide, és a beszédemre nyisd ki a füledet!
17 Törvény ellensége tud-e kormányozni? Kárhoztatod-e az egészen igazat?
18 Aki azt mondja a királynak: "Te istentelen!" A nemeseknek meg: "Ó, ti gonosztevõk!"
19 Aki nem elfogult a fejedelmek iránt, s a gazdagot nem becsüli többre a szegénynél, mert hiszen mind az õ kezének mûvei.
20 Éjszaka idején hirtelen meghalnak. Nagyurak is reszketnek, aztán eltûnnek, erõlködés nélkül végez az erõsekkel.
21 Látja szeme az ember útjait, és minden lépését szemmel tartja.
22 Nincs számára sötét és nincsen éjszaka, hol a gonosztevõk el tudnának bújni.
23 Nem tûzött ki idõt az ember számára, mikor járuljon Istene ítélõszéke elé.
24 Összetöri - vizsgálat nélkül - a hatalmasokat, és másokat ültet a helyükre.
25 Mivel tud tetteikrõl, letaszítja õket - éjjel -, és szétzúzódnak.
26 Gonosztevõk gyanánt ütlegeli õket, olyan helyen, ahol akárki láthatja.
27 Ha szemére vetik: "Ezek, lám, elhagyták, útjait követni nem voltak hajlandók;
28 elhatolt hozzá a szegények jajszava, és az elnyomottak hangját meghallotta,
29 mégis nyugodt maradt, nem zavarja semmi, arcát eltakarja és senki sem látja", így van ez, mert sajnálja az egyest és a népet,
30 s mert a gonosztevõt a balszerencse hálójára bízza.
31 Hogyha aztán ez így szól az Istenhez: "Megtévesztettelek, de többé nem vétkezem, hogyha vétkeztem, hát légy most a tanítóm,
32 ha gonoszságot tettem, többé nem teszek",
33 véleményed szerint meg kell-e büntetnie, csak azért, mert te elveted az ítéletét? Rajtad a sor, válassz! Nem én vagyok soron. Ezért mondd ki bátran, amit gondolsz!
34 Az okos emberek azt mondják majd nekem, s minden bölcs férfiú, aki figyelt rám:
35 "Esztelen volt Jób, amikor így beszélt, és szavában nem volt bölcsesség.
36 Tedd hát próbára, jó alaposan, mert mint egy esztelen, úgy feleselt vissza.
37 Mert a bûnét megtoldotta galádsággal, s kétségbe vonja a jogrendet közöttünk, és szószátyárkodik az Isten ellen."
Versículos relacionados com Jób könyve, 34:
Job 34 bemutatja Eliú szavait, aki továbbra is gondolkodik a munka szenvedéséről és Isten igazságáról. Azt állítja, hogy Isten igazságos, és hogy mindenki felelős az előtte tett cselekedeteiért. Eliú hangsúlyozza, hogy Isten nem tisztességtelen, hanem hogy az emberek gyakran nem értik cselekedeteiket. A Job 34 -ben szereplő témákkal kapcsolatos öt vers biztosítása érdekében a Job verseit kizárják az eredményekből.
Róma 2:6-8: "Az eljárása szerint visszatér mindegyikhez: az örök élet azoknak, akik, akik jól cselekednek, dicsőséget, becsületet és halhatatlanságot keresnek; csak harag és felháborodás azoknak, akik elutasítják, akik elutasítják az igazság és kövesse az igazságtalanságot. " Ez a római vers rámutat arra, hogy Isten cselekedeteinek és döntéseinek megfelelően visszatér mindegyikhez, mind a jó, mind a rosszban.
Zsoltár 33:5: "Imádja az igazságosságot és a jobbat; a föld tele van az Úr jóságával." Ez a zsoltárok verse rámutat arra, hogy Isten szereti az igazságosságot és az igazságosságot, és hogy jósága nyilvánvaló az egész földön.
Példabeszédek 24:12: "Ha azt mondod, íme, akkor nem tudjuk; nem gondolja -e őt, aki elgondolkodott a szíve? Tudja -e azt, aki részt vesz a lelkedhez? Nem adja meg az embert a munkájához?" Ez a közmondások verse rámutat arra, hogy Isten ismeri az emberek szívét, és cselekedeteik szerint visszatér.
Ézsaiás 59:1-2: "Íme, az Úr keze nem zsugorodott, hogy nem tud megmenteni; sem a fülét, ami nem hallja; de a gonoszságod elválasztást tesz közted és az Istened között; a bűneid az arcodat eltakarják tőled , hogy nem fogsz hallani. " Ézsaiás verse rámutat arra, hogy Isten nem tud cselekedni, hanem hogy az emberek bűnét el tudja távolítani tőle.
Zsoltár 11:7: "Mert az Úr igaz, ő szereti az igazlelkűséget; az egyenesek ezért az arcát mérlegelik." Ez a zsoltárok verse hangsúlyozza, hogy Isten igazságos és szereti az igazságosságot, és hogy azoknak, akik igazságban élnek, lehetősége lesz arra, hogy fontolgassák Isten arcát.
Chapters: