1 Dávid idejében három egymás utáni esztendõn át éhínség uralkodott. Dávid megkérdezte az Urat, s az Úr ezt mondta: "Vérnek bûne nehezedik Saulra és házára, mert megölte a gibeonitákat."
2 Erre a király hívatta a gibeonitákat és megkérdezte õket. A gibeoniták nem tartoztak Izrael fiai közé, hanem az ammoniták maradékai voltak. Izrael fiai esküvel megerõsített szövetségre léptek velük, de Saul - Izrael fiai és a júdeaiak iránti buzgalmában - mégis a vesztükre tört.
3 Dávid tehát megkérdezte a gibeonitáktól: "Mit tegyek javatokra, mivel engeszteljelek ki benneteket, hogy áldjátok az Úr örökségét?"
4 A gibeoniták így válaszoltak neki: "Nem ezüst vagy arany miatt van bajunk Saullal és házával, s azon sem vagyunk, hogy egyetlen embert is megöljünk Izraelben." Erre Dávid ezt mondta: "Mit akartok hát, mit tegyek meg nektek?"
5 Ezt felelték a királynak: "Annak az embernek, aki bennünket kipusztított, és aki teljes megsemmisítésünkre tört, úgyhogy sehol sem maradhattunk meg Izrael egész földjén,
6 annak az utódai közül szolgáltass ki nekünk hét férfit, hogy Gibeonban az Úr elõtt felnyársalhassuk õket az Úr hegyén." A király azt felelte: "Kiszolgáltatom õket nektek."
7 Saul fiának, Jonatánnak a fiát, Mifibosetet azonban megkímélte a király az Úrnak tett esküje miatt, ami összekapcsolta õket. Dávidot és Saul fiát, Jonatánt.
8 Ám Aja lányának, Ricpának a két fiát, akiket Saulnak szült, Armonit és Meribbaalt, valamint Saul lányának, Merábnak az öt fiát, akiket a Mecholába való Barzilláj fiának, Adrielnek szült,
9 fogta és kiszolgáltatta a gibeonitáknak, akik aztán karóba húzták õket az Úr elõtt a hegyen. Így haltak meg mind a heten. Az aratás elsõ napjaiban, az árpa aratásának megkezdésekor ölték meg õket.
10 Aja lánya, Ricpa gyászruhát vett, és azt terítette fekvõhelyül a sziklára az árpa aratásának megkezdésétõl egészen addig, míg az égbõl esõ nem esett rájuk; így akadályozta meg, hogy nappal az égi madarak, éjjel meg a vadállatok rájuk szabaduljanak.
11 Amikor Dávidnak jelentették, mit tett Aja lánya, Saul mellékfelesége, Ricpa,
12 Dávid elment és számon kérte a gileádi Jábes lakóin Saulnak a csontjait, és fiának, Jonatánnak a csontjait, akik titokban elvitték Bet-San síkságáról, ahol a filiszteusok kiakasztották õket, amikor a filiszteusok Gilboánál legyõzték Sault.
13 Dávid elvitte onnan Saul csontjait és fiának, Jonatánnak a csontjait, s a kivégzettek csontjai mellé tették õket,
14 majd Benjamin földjén, Celában eltemették, Saulnak és fiának, Jonatánnak a csontjait, valamint a kivégzettek csontjait, Saul apjának, Kisnek a sírboltjában. Amikor eleget tettek Dávid rendelkezéseinek, az Isten megkönyörült az országon.
15 A filiszteusok ismét hadat indítottak Izrael ellen. Dávid tehát kivonult embereivel. Gobnál ütöttek tábort és megütköztek a filiszteusokkal. Mikor Dávid elfáradt,
16 fölkelt Dodo, Joás fia, Rafának egyik leszármazottja - a lándzsája súlya 300 sékel bronzot tett ki és új kard övezte. Már éppen le akart sújtani Dávidra,
17 de Ceruja fia, Abisáj a segítségére sietett, lesújtott a filiszteusra és megölte. Akkor emberei megeskették Dávidot ezekkel a szavakkal: "Többé nem szabad neked is harcba szállnod velünk, nehogy kioltsd Izrael fáklyáját."
18 Késõbb Gobnál ismét harcra került sor a filiszteusokkal. A husatita Szibbechaj megölte Szafot, aki Rafa utódai közül való volt.
19 Aztán újra harcoltak Gobnál a filiszteusokkal. Ekkor a betlehemi Jair fia, Elchanan megölte a Gátból való Góliátot, akinek a lándzsája olyan volt, mint egy zubolyfa.
20 Újabb csatát vívtak Gátnál. Volt ott egy óriás ember, akinek hat ujja volt a kezén is, és hat ujja a lábán is, összesen huszonnégy. Szintén Rafa leszármazottja volt.
21 Ám amikor kihívta párviadalra Izraelt, Dávid testvérének, Simeának a fia, Jonatán legyõzte.
22 Ezek mind a négyen a Gátból való Rafa leszármazottai voltak, de elestek Dávidnak és embereinek a kezétõl.
Versículos relacionados com Sámuel II. könyve, 21:
2 A Samuel 21 leírja, hogy David miként szembesült az éhséggel Izraelben, amely három évig tartott. Konzultált az Úrral, aki azt mondta neki, hogy az éhség oka az volt, hogy Saul megállapodást kötött a gibeonitákkal, megsemmisítve őket. David ezután felhívta a gibeonitákat, és megkérdezte, hogyan tudja kompenzálni őket a Saul által elkövetett igazságtalanságért. A gibeoniták hét embert követeltek Saul családjától, és David egyetértett. Az alábbiakban öt vers található a 2 Samuel 21 témájával kapcsolatos témákkal kapcsolatban:
Mózes 7:9: "Tudod, hogy az Úr, a te Istened Isten, a hű Isten, aki a szövetséget és az irgalmat tartja azok felé, akik szeretik őt, és parancsolatát ezer generációnak tartják." Ez a vers arról szól, hogy Isten hűsége, hogy teljesítse paktumait, és irgalmas legyen azok számára, akik szeretik és engedelmeskednek parancsolatuknak. Ez ahhoz kapcsolódik, hogy Saul eltörte a paktumot a gibeonitákkal, ami negatív következményeket okozott Izraelre.
Exodus 20:5: "Nem megy hozzád előtted, vagy nem szolgálsz nekik; mert én, az Úr, a te Istened, én vagyok a buzgó Isten, aki gyermekeikben a szülők hamisságát látogatja meg, a harmadik és a negyedik generációig azok közül, akik utálnak. " Ez a vers az ősök által elkövetett ősök büntetéséről szól, amelyek befolyásolhatják a jövő generációit. Ez ahhoz kapcsolódik, hogy Saul eltörte a paktumot a gibeonitákkal, ami negatív következményeket okozott Izraelre.
Példabeszédek 17:15: "Ami igazolja a gonoszokat, és mi elítéli az igazságot, mindkettő utálatos az Úr számára." Ez a vers Isten igazságáról és visszataszításáról szól azok számára, akik igazolják a gonoszokat és elítélik az igazokat. Ez ahhoz kapcsolódik, hogy David intézkedéseket tett a Gibeoniták Saul igazságtalanságának kompenzálására.
Példabeszédek 20:22: "Ne mondd, bosszút állok a gonoszságra; várj az Úrra, és ő megszabadít téged." Ez a vers arról szól, hogy fontos Isten bizalmának fontosságáról és a bosszút. Ez arra a tényre vonatkozik, hogy Dávid bízott Istenben, hogy megmutassa neki, hogyan kell kompenzálni a gibeonitákat a Saul által elkövetett igazságtalanságért.
Példabeszédek 22:8: "Az, ami a gonoszságot kelti, gonoszságokat okoz; és a saját felháborodásának rúdjával el fognak oldani." Ez a vers a gonoszság és a gonosz következményeiről szól, amelyek végül elérik azokat, akik őket vetik. Ez ahhoz kapcsolódik, hogy Saul igazságtalanságának negatív következményei voltak Izraelre, ideértve az éhséggel is.
Chapters: