Számok könyve, 17

Katolikus Biblia

1 Így szólt az Úr Mózeshez:

2 "Mondd meg Eleazárnak, Áron pap fiának, szedje össze a füstölõket a tûzvész színhelyérõl, ezt a nem megengedett tüzet pedig vigye el; mert meg vannak szentelve,

3 bár olyanok füstölõi voltak, akik fõbenjáró bûnt követtek el. Kalapáljátok szét õket az oltár beborítására vékony lemezekké, hiszen felajánlották õket az Úr elõtt, így hát szentek. S szolgáljanak figyelmeztetõül Izrael fiai számára."

4 Eleazár pap tehát összeszedte a bronzfüstölõket, amelyeket az elégettek odahordtak, s szétkalapálták õket az oltár beborítására,

5 figyelmeztetésül Izrael fiainak, nehogy valaki illetéktelen, aki nem Áron leszármazottai közé tartozik, odajáruljon az Úr elé tömjént égetni, s úgy járjon, mint Korach és társai, aszerint, ahogy az Úr Mózes által elõre megmondta.

6 Másnap Izrael fiainak egész közössége zúgolódott Mózes és Áron ellen, mondván: "Az Úr egész népét kiirtjátok!"

7 Amikor a közösség összesereglett Mózes és Áron ellen, ezek meg odafordultak a megnyilatkozás sátora felé, lám, már felhõ borította, s megmutatkozott az Úr dicsõsége.

8 Mózes és Áron odajárultak a megnyilatkozás sátorához.

9 Ekkor az Úr azt mondta Mózesnek:

10 "Váljatok külön ettõl a közösségtõl! Egy szempillantás alatt megsemmisítem õket!" Erre arcra borultak.

11 S Mózes így szólt Áronhoz: "Fogd a füstölõt, s tegyél belé tüzet az oltárról, aztán szórj rá tömjént. Sietve vidd oda a közösséghez és oldozd fel õket. Mert már fölgerjedt az Úr haragja és a vész kezdetét vette."

12 Áron fogta tehát (a füstölõt), ahogy Mózes meghagyta neki, és sietve a közösségbe vegyült, s csakugyan, a vész már megkezdte pusztítását a nép körében. Megfüstölte és feloldozta a népet.

13 S amint ott állt az élõk és holtak között, a vész alábbhagyott.

14 Mindazonáltal azoknak a száma, akik a vészben addig elpusztultak, 14700-ra rúgott, azokat nem számítva, akik Korach miatt lelték halálukat.

15 Áron ezután visszatért Mózeshez a megnyilatkozás sátorának bejáratához, s a vész megszûnt.

16 Ekkor az Úr azt mondta Mózesnek:

17 "Szólj Izrael fiaihoz: adjon neked minden törzs, minden vezér egy botot, törzsenként, összesen tizenkét botot, s mindegyik írja rá a magáéra a nevét.

18 Áron nevét pedig írd Lévi botjára, mert az õ törzsüknek a vezérét is megilleti egy bot.

19 Aztán tedd õket a megnyilatkozás sátorában a bizonyság elé, ahol meg szoktam nyilatkozni neked.

20 Annak a botja, akit kiválasztok, kihajt. Így magam vetek véget Izrael fiai ellenetek irányuló zúgolódásának."

21 Mózes szólt Izrael fiaihoz, s vezéreik mind átadták neki botjukat, minden vezér egyet, törzsenként, összesen tizenkét botot; köztük volt Áron botja is.

22 Mózes letette az Úr elé a botokat a tanúság sátorában.

23 Mire Mózes másnap reggel belépett a tanúság sátorába, lám, Áron botja, Lévi törzsének a botja hajtott ki: rügyet fakasztott, virágba borult, s mandulát érlelt.

24 Mózes az összes botot kivitte az Úr színe elõl Izrael fiaihoz, mindnyájukhoz. Megnézték, s mindegyikük (újra magához) vette a botját.

25 Az Úr azonban azt mondta Mózesnek: "Áron botját vidd vissza a tanúság elé, megõrzés végett, figyelmeztetésül a lázadozóknak. Így vess véget zúgolódásuknak, nehogy újra fölébredjen ellenem, s meg kelljen halniuk."

26 Mózes így tett; ahogy az Úr parancsolta neki, aszerint járt el.

27 Izrael fiai így szóltak Mózeshez: "Lám, el kell pusztulnunk! Elveszünk! Mindnyájan elveszünk!

28 Mindenkinek, aki az Úr hajlékához közelít, meg kell halnia! Hát mind egy szálig el kell pusztulnunk?"




Versículos relacionados com Számok könyve, 17:

A 17. szám bemutatja Aaron és virágos rúd történetét. Isten megparancsolta Izrael tizenkét törzsének minden vezetőjének, hogy helyezze be a rúdot a sátorba, hogy az ember rúdja, aki a virágzást választja, jelezve, hogy ezt a törzset Isten választja. Másnap az Aaron -bíróság virágzott és mandulát produkált, bizonyította, hogy Isten a főpapnak választotta. Az alábbiakban öt vers található a 17. számban tárgyalt témákhoz:

Exodus 4:2-4: "Aztán az Úr megkérdezte tőle, mi ez a kezedben? Válaszolt rá, egy rúdra. És azt mondta neki, vonja be a földre. A földbe dobta, és ő lett Kígyó; és Mózes elmenekült tőle. Az Úr azt mondta Mózesnek, hogy eléri a kezét, és felvette a farkát. A nő kinyújtotta, felvette a farkát, és a kezében egy bot lett. " Ez a vers olyan helyzetet mutat be, amelyben Isten egy botot kígyóvá alakított, megmutatva hatalmát és hatalmát.

Leviticus 8:12: "A kenet olajat öntette Aaron fejére, és felkente, hogy megszentelje." Ez a vers Aaron fõpapként való felkenését írja le, és megmutatja, hogyan szentelték fel az Isten szolgálatához.

Zsidók 5:4-5: "És senki sem veszi ezt a tiszteletet magának, de amikor Istennek hívta, mint Aaron. Így Krisztus nem dicsőítette magát, hogy fõpap legyen, hanem dicsőítette azt, aki azt mondta neki: te te te: te te. Te A fiam, ma generáltam téged. " Ez a vers összehasonlítja Aaron fõpapként való választását Krisztusnak az Isten által a keresztények főpapja választásához.

Exodus 25:10-11: "Ön is készít egy Acacia Wood Ark-ot; hossza két és fél köb, a másfél kölyök szélessége, valamint az A és egy félkubit." Tiszta vagy. Arany belülről és kívül, és arany széle lesz körülötte. Ez a vers leírja a szövetség ládáját, amely a sátor egyik szent tárgya volt, és Isten jelenlétét képviselte.

Zsidók 9:3-4: "A második fátyol mögött a szentek szentének nevezett sátor volt, a füstölő arany oltárával és a Szövetség ládájával, az összes aranyozott, amelyben az arany váza volt Manna, az Aaron Bíróság, amely virágzott, és a szövetség tablettái. " Ez a vers leírja a tabernákulum szentjeinek szenteit, amely volt a legszentebb hely, ahol csak a főpap érkezett évente egyszer.





Chapters: