Fundar 14511 Resultados para: õk
az inni fog az Isten haragjának borából, amelyet színtisztán töltött haragja kelyhébe. Kénköves tûzben fog gyötrõdni a szent angyalok és a Bárány színe elõtt. (Jelenések könyve 14, 10)
Gyötrelmének füstje felszáll örökkön-örökké, és nem találnak nyugtot sem éjjel, sem nappal, mert leborultak a vadállat és képmása elõtt, s viselték nevének bélyegét." (Jelenések könyve 14, 11)
Erre szózatot hallottam az égbõl: "Jegyezd fel: Mostantól fogva boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg. Igen, mondja a Lélek, hadd pihenjék ki fáradalmaikat, mert tetteik elkísérik õket." (Jelenések könyve 14, 13)
Majd egy másik angyal lépett ki az ég templomából, éles metszõkés volt nála. (Jelenések könyve 14, 17)
Egy harmadik angyal az oltárról lépett elõ, ennek a tûz fölött volt hatalma. Harsány hangon szólt annak, akinél az éles metszõkés volt: "Ereszd neki éles metszõkésedet, és szüreteld le a föld szõlõfürtjeit, mert beértek a szemek." (Jelenések könyve 14, 18)
Erre az angyal a földre vetette metszõkését, leszüretelte a föld szõlõjét, és bedobálta Isten haragjának hatalmas sajtójába. (Jelenések könyve 14, 19)
Mózesnek, az Isten szolgájának, és a Báránynak énekét énekelték: "Nagyok és csodálatosak a tetteid, Uram, mindenható Isten! Útjaid igazságosak és igazak, nemzetek Királya. (Jelenések könyve 15, 3)
A négy közül az egyik élõlény a hét angyalnak hét aranycsészét adott. Ezek az örökkön-örökké élõ Isten haragjával voltak tele. (Jelenések könyve 15, 7)
A harmadik a folyókba és a vízforrásokba öntötte csészéjét, mire vérré váltak. (Jelenések könyve 16, 4)
Az emberek kínlódtak a nagy hõségben, mégsem kaptak észbe, nem hódoltak elõtte, hanem káromolták az Isten nevét, akinek hatalma kiterjed e csapásokra. (Jelenések könyve 16, 9)
Sátáni lelkek, akik csodákat mûvelnek, és elmennek a földkerekség királyaihoz, hogy harcra toborozzák õket a mindenható Isten nagy napjára. (Jelenések könyve 16, 14)
Íme, úgy jövök, mint tolvaj. Boldog, aki virraszt és vigyáz ruhájára, hogy ne járjon mezítelenül, és ne lássák szégyenét. (Jelenések könyve 16, 15)