Fundar 56 Resultados para: Anyját

  • Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettõ egy test lesz. (Teremtés könyve 2, 24)

  • "Menj" - válaszolta a fáraó leánya. A leány elfutott, hogy megkeresse a kisfiú anyját. (Kivonulás könyve 2, 8)

  • Aki megüti apját vagy anyját, azt halálra kell ítélni. (Kivonulás könyve 21, 15)

  • Mindenki tisztelje anyját és apját. Tartsátok meg szombatomat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. (Leviták könyve 19, 3)

  • Tehát aki megátkozza apját vagy anyját, az haljon meg. Mivel apját, anyját átkozta, vére visszahull rá. (Leviták könyve 20, 9)

  • Ha valaki feleségül vesz egy asszonyt és annak anyját, ez vérfetõzés: õt is, az asszonyokat is el kell égetni, hogy ne legyen köztetek vérfertõzés. (Leviták könyve 20, 14)

  • tegye le ruháját, amelyben fogságba esett, s maradjon házadban, aztán egy hónapig gyászolja apját és anyját. Utána közeledhetsz hozzá és feleségeddé teheted. (Második Törvénykönyv 21, 13)

  • Átkozott, aki apját és anyját nem tiszteli! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! (Második Törvénykönyv 27, 16)

  • A fiatalemberek, a hírszerzõk bementek, s elõhozták Ráchábot, apját, anyját, bátyjait, s mind, akik hozzá tartoztak. A rokonságból valókat is mind kihozták, és elvezették õket egy biztos helyre Izrael táborán kívül. (Józsue könyve 6, 23)

  • Egy Ceredából való efratitának, Nebatnak a fia, Jerobeám - anyját Ceruának hívták, s özvegy asszony volt, õmaga meg Salamon szolgálatában állt - szintén fellázadt a király ellen. (Királyok I. könyve 11, 26)

  • Rechabeám, Salamon fia, Júdának volt a királya. Negyvenegy éves volt Rechabeám, amikor király lett, és tizenhét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet az Úr Izrael összes törzse közül kiválasztott nevének hajlékául. Anyját Naamának hívták és ammonita nõ volt. (Királyok I. könyve 14, 21)

  • Három évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Maachának hívták és Absalomnak volt az egyik lánya. (Királyok I. könyve 15, 2)


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.” São Padre Pio de Pietrelcina