Fundar 9 Resultados para: Hanna

• Így ment ez évrõl évre. Minden alkalommal, amikor csak fölmentek az Úr templomához, sértegette. Ezért Hanna sírt és nem evett semmit. (Sámuel I. könyve 1, 7)

• Akkor férje, Elkana, így szólt hozzá: "Hanna, miért sírsz, és miért nem eszel? Miért vagy boldogtalan? Hát nem több vagyok én neked, mint tíz fiú?" (Sámuel I. könyve 1, 8)

• Hanna azonban, amikor a lakoma véget ért a teremben, fölállt és az Úr elé járult. Éli, a pap, egy széken ült az Úr szentélyének egyik kapufélfájánál. (Sámuel I. könyve 1, 9)

• (Hanna) elkeseredettségében az Úrhoz könyörgött, és nagyon sírt. (Sámuel I. könyve 1, 10)

• Hanna ugyanis csöndben imádkozott, csak ajkai mozogtak, hangja nem hallatszott. Emiatt Éli részegnek vélte, (Sámuel I. könyve 1, 13)

• De Hanna ezt válaszolta: "Nem, uram! Szerencsétlen asszony vagyok, sem bort, sem mámorító italt nem ittam, csak a szívemet öntöttem ki az Úr elõtt. (Sámuel I. könyve 1, 15)

• Hanna fogant, és amikor elérkezett az ideje, fiút szült. A Sámuel nevet adta neki, "mert - amint mondta - az Úrtól könyörögtem ki." (Sámuel I. könyve 1, 20)

• Hanna nem ment föl vele. Azt mondta férjének: "Elõször elválasztom a gyereket, aztán elviszem: jelenjen meg az Úr színe elõtt és maradjon ott örökre." (Sámuel I. könyve 1, 22)

• Akkor Hanna így imádkozott: "Szívem ujjong az Úrban, erõvel tölt el Istenem. Szám nagyra nyílt ellenségeim ellen, mert örülhetek segítségednek. (Sámuel I. könyve 2, 1)