Fundar 46 Resultados para: Joás

  • Hétesztendõs volt, amikor király lett Joás, és negyven évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja beersebai volt, Cibja volt a neve. (Krónikák II. könyve 24, 1)

  • Jehojada fõpap egész életében azt tette Joás, ami helyes az Úr szemében. (Krónikák II. könyve 24, 2)

  • Egy idõ múlva elhatározta Joás, hogy megújítja az Úr templomát. (Krónikák II. könyve 24, 4)

  • Joás király már nem akart emlékezni arra a jótéteményre, amelyet atyja, Jehojada tett vele, és megölette a fiát. A haldokló utolsó szavai ezek voltak: "Látja az Úr, és bosszút fog állni." (Krónikák II. könyve 24, 22)

  • Joás, Izrael királya, ezzel az üzenettel küldte õket vissza Amacjához, Júda királyához: "A libanoni bogáncs követséget küldött a libanoni cédrushoz ezzel a kéréssel: Add a lányodat feleségül a fiamhoz! Közben a libanoni erdõ vadja arra jártában eltiporta a bogáncsot. (Krónikák II. könyve 25, 18)

  • Erre Joás, Izrael királya is felvonult és Bet-Semesnél, amely még Júdához tartozik, szembeszálltak egymással: õ és Amacja. (Krónikák II. könyve 25, 21)

  • De Amacját, Júda királyát, Achaszja fiának, Joásnak a fiát, Bet-Semesnél foglyul ejtette Joás, Izrael királya, és Jeruzsálembe hurcolta. Jeruzsálem falait az Efraim-kaputól a Szeglet-kapuig négyszáz könyöknyi hosszúságban lebontotta. (Krónikák II. könyve 25, 23)

  • Amacja, Joás fia, Júda királya Joásnak, Jehoachász fiának, Izrael királyának halála után még tizenöt évig élt. (Krónikák II. könyve 25, 25)

  • Az Úr szózatot intézett Ozeáshoz, Beeri fiához, Uzija, Jotam, Acház és Hiszkija júdeai királyok idejében, s Jerobeámnak, Joás fiának, Izrael királyának idejében. (Ozeás könyve 1, 1)

  • Egy tekoai pásztornak, Ámosznak a szavai, azok a látomások, amelyeket Izraelrõl látott, Uzijának, Júda királyának napjaiban, és Jerobeámnak, Joás fiának, Izrael királyának napjaiban, két évvel a földrengés elõtt. (Ámosz könyve 1, 1)


“Que Maria seja toda a razão da sua existência e o guie ao porto seguro da eterna salvação. Que Ela lhe sirva de doce modelo e inspiração na virtude da santa humildade.” São Padre Pio de Pietrelcina