Fundar 348 Resultados para: Samuel és Saul
Amikor Saul meghallotta a hírt, leszállt rá az Úr lelke, és nagy haragra gerjedt. (Sámuel I. könyve 11, 6)
Fogott egy pár ökröt, darabokra vágta és szétküldte hírvivõivel Izrael miden vidékére, ezzel az üzenettel: "Aki nem vonul ki Saul vezérletével, az ugyanígy jár!" A népet eltöltötte az Úr félelme, s egy emberként kivonultak. (Sámuel I. könyve 11, 7)
Másnap reggel Saul három csapatba osztotta a népet. Hajnal hasadtakor behatoltak a táborba, s mire kivilágosodott, megverték az ammonitákat. A maradék szétszéledt, nem maradt kettõ sem együtt. (Sámuel I. könyve 11, 11)
Akkor a nép így szólt Sámuelhez: "Kik voltak, akik megkérdezték: Saul uralkodjék fölöttünk? Add ki nekünk ezeket az embereket, hadd verjük õket agyon!" (Sámuel I. könyve 11, 12)
Saul azonban azt mondta: "Ezen a napon nem szabad senkit sem megölni, mert az Úr gyõzelemre segítette Izraelt." (Sámuel I. könyve 11, 13)
Sámuel meg így szólt: "Gyerünk, menjünk Gilgalba, és alapítsuk meg ott a királyságot!" (Sámuel I. könyve 11, 14)
Így hát az egész nép Gilgalba vonult, s ott Gilgalban, az Úr színe elõtt megtették Sault királynak. S a közösség áldozatát is bemutatták ott, az Úr elõtt, és Saul is, Izrael férfiai is nagy áldomást csaptak. (Sámuel I. könyve 11, 15)
Aztán Sámuel szózatot intézett egész Izraelhez: "Nézzétek, mindent megtettem, amire kértetek, s királyt rendeltem fölétek. (Sámuel I. könyve 12, 1)
Ezután Sámuel így beszélt a néphez: "Igen, az Úr a tanú, aki Mózest és Áront rendelte, s aki kivezette atyáitokat Egyiptomból. (Sámuel I. könyve 12, 6)
Sámuel az Úrhoz folyamodott, s az Úr zivatart és esõt küldött azon a napon, úgyhogy az egész népet nagy félelem fogta el az Úrtól és Sámueltõl. (Sámuel I. könyve 12, 18)
De Sámuel ezt válaszolta a népnek: "Ne féljetek! Ezt a vétséget már elkövettétek. De mostantól ne forduljatok el az Úrtól, hanem szolgáljátok egész szívetekkel. (Sámuel I. könyve 12, 20)
Saul... éves volt, amikor Izrael királya lett, és... évig uralkodott Izrael fölött. (Sámuel I. könyve 13, 1)