Fundar 33 Resultados para: az isteni jutalom

  • Cádok fia, Achimaac azonban újra azt mondta: "Történjék bármi, a kusita után futok!" Joáb megkérdezte: "De hát minek futnál? Neked nem jár érte jutalom." De õ csak hajtotta: "Történjék bármi, utána futok." (Sámuel II. könyve 18, 22)

  • Egész Izrael hallott a király ítéletérõl, és nagy tiszteletre ébredt a király iránt, mert látták: isteni bölcsesség tölti el, hogy igazságot szolgáltasson. (Királyok I. könyve 3, 28)

  • Majdnem isteni lénnyé tetted, dicsõséggel és fönséggel koronáztad. (Zsoltárok könyve 8, 6)

  • S az emberek majd mondogatják: "Valóban, az igazra mégis jutalom vár, van még Isten, aki ítél a földön!" (Zsoltárok könyve 58, 12)

  • Lám, a gyermekek az Úr ajándékai, a test gyümölcse jutalom. (Zsoltárok könyve 127, 3)

  • Az is benne van az Írásban, hogy a próféta isteni sugallatra elrendelte, hogy a sátort és a szövetség ládáját vigyék utána. Aztán fölment arra a hegyre, amelyre Mózes ment az Istentõl örökségül kapott földet megnézni. (Makkabeusok II. könyve 2, 4)

  • Így feküdt ott isteni erõtõl sújtva, megfosztva a beszéd képességétõl és a megmenekülés minden reményétõl, (Makkabeusok II. könyve 3, 29)

  • "Ha valaki ellenséged vagy ellenlábasod, azt küldd oda. Megkorbácsolva látod viszont, ha egyáltalán kikerül élve onnét. Mert azon a helyen isteni hatalom mûködik. (Makkabeusok II. könyve 3, 38)

  • Mert nem kis dolog az isteni törvény ellen véteni, mutatja ezt az ezutáni idõ. (Makkabeusok II. könyve 4, 17)

  • Aki mérhetetlen gõgjében elõbb azt vélte, hogy parancsolhat a tenger hullámainak, s meg tudja mérni mércével a magas hegyeket, most ott feküdt a földön és óvatosan kellett vinni - az isteni hatalom nyilvánvaló bizonyítékaként. (Makkabeusok II. könyve 9, 8)

  • Arról is meg volt gyõzõdve, hogy akik jámborságban halnak meg, azokra nagy jutalom vár - ez szent és jámbor gondolat volt. Azért mutatott be engesztelõ áldozatot, hogy megszabaduljanak bûneiktõl. (Makkabeusok II. könyve 12, 45)

  • Aki megtartja a törvényt, megõrzi életét, aki nem ad az (isteni) szóra, annak meg kell halni. (Példabeszédek könyve 19, 16)


“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina