1 Nézzétek, szememmel ezt én mind láttam, fülemmel hallottam és jól megjegyeztem.
2 Amiket ti tudtok, azt mind tudom én. Nem állok semmiben hátrább, mint ti álltok.
3 De mégis beszélni szeretnék a Mindenhatóval, vitába szeretnék szállni az Istennel.
4 Ti csupán hazug képmutatók vagytok, orvosok egy szálig, akik mit sem érnek.
5 De ha legalább hallgatni tudnátok, hogyha hallgatnátok, bölcsebbek volnátok.
6 Kérlek, hallgassátok meg a panaszaim, figyeljetek ajkam pörlekedésére.
7 Hamis beszédekkel mentitek az Istent, tán még hazudnátok is a védelmére.
8 Pártjára akartok talán bizony állni, Isten ügyvédjei szeretnétek lenni?
9 Jól vizsgáznátok-e, ha levizsgáztatna? Becsapnátok õt is, mint az embereket?
10 Kemény feddésben részesít titeket, hogyha titkos módon a személyt nézitek.
11 Magas méltósága nem riaszt titeket? Nem támad bennetek láttán aggodalom?
12 Mondásaitokat csak hamuba írják, védõsáncaitok agyagból épülnek.
13 Legyetek most csendben, hadd beszéljek! Aztán jöjjön, aminek jönnie kell!
14 Húsomat fogam közt magam fogom vinni, s a kezembe veszem életemnek sorsát.
15 Öljön hát meg! Úgy sincs semmi reménységem. De hogy utam igaz, azt kimutatom!
16 Hisz már ez maga is mentségemre szolgál, mert a bûnös nem mer színe elé lépni.
17 Figyeljetek tehát szavamra pontosan! Amit mondok, az hatoljon fületekbe!
18 Lám, készen állok az ítéletre, és nagyon jól tudom, hogy igazam van.
19 Ki az, aki velem perbe akar szállni? Kész vagyok hallgatni, akár meg is halni.
20 Két dologtól szeretném, hogyha megkímélnél, akkor nem bújok el a színed elõl.
21 Az egyik, hogy vedd le rólam a kezedet, ne kelljen elõtted félelemben élnem.
22 Aztán szólíts, és én megfelelek neked, de én szóljak elõbb, s te csak választ adj.
23 Mekkorák lehetnek bûneim, hibáim? Fedd fel adósságom s minden gonosztettem!
24 Miért rejted el arcodat elõlem, miért veszel olybá, mint ellenségedet?
25 Hulló falevelet akarsz ijesztgetni, kiszáradt pozdorját üldözõbe venni?
26 Keserû dolgokat írsz elõ számomra, ifjú botlásaim írod rovásomra.
27 Te zártad a lábam kalodába, minden utamat szemmel tartod, és vonást húzol a lábam körül.
28 Mint a pudvás fa, szétesik életem, mint a ruhadarab, amit molyok rágnak.
Versículos relacionados com Jób könyve, 13:
Job 13. fejezet a könyv egyik legdrámaibb, ahol Job reagál a barátaira, akik azzal vádolják, hogy valamilyen bűnt követett el, amely igazolja szenvedéseit. Job megvédi ártatlanságát, sőt azzal vádolja, hogy Istent az igazak elnyomta. A kiválasztott versek olyan témákhoz kapcsolódnak, mint az igazságosság, a hit, a megváltás és a remény az Istenben:
Zsoltárok 119:75: "Tudom, Uram, hogy ítéleteid igazak, és hűséggel sújtott engem." Ez a vers arról szól, hogy Isten igazságáról és arról, hogy miként használja a szenvedéseket, hogy tanítson és alakítson minket.
Zsidók 11:1: "Most a hit a várható dolgok szilárd alapja, és bizonyítékok vannak a nem látott dolgok bizonyítékára." Job példája a nehézségek közepette megrázkódhatatlan hitnek, még anélkül, hogy megértenék a szenvedésük célját.
Zsoltár 130:7: "Várjon Izrael az Úrban, mert az Úrban irgalom van, és benne bőséges megváltás van benne." Ez a vers az Isten reményéről és irgalmáról szól, amely megváltást és felszabadítást hoz.
Ézsaiás 40:31: "De azok, akik az Úrra várnak, megújítják erősségeiket, szárnyakkal emelkednek, mint sasok, rohanás és nem gumiabroncs, sétál, és nem ragaszkodnak." Ez a vers arról szól, hogy megújuljanak azok, akik Istenre várnak, és hogyan erősíti és fenntartja azokat, akik bíznak benne.
Róma 5:3-5: "És nem csak ezt, hanem a gyötrelmekben is dicsőségünkben is, tudva, hogy a nyomorúság kitartást eredményez; és kitartást, tapasztalatokat és tapasztalatokat, reményt. És a remény nem okoz csalódást, mert Isten szeretetét öntöttük a szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által. " Ez a vers arról szól, hogy a gyötrelmek közepette született reményről és arról, hogy Isten hogyan használja fel a nehézségeket, hogy alakítson minket és tapasztalatokat adjon nekünk.
Capítulos: