Löydetty 24 Tulokset: édes
De a fügefa így válaszolt nekik: Elhagyhatnám-e édes csemegémet és pompás gyümölcsömet, hogy a többi fa között járjak-keljek? (Bírák könyve 9, 11)
Így szólt továbbá hozzájuk: "Menjetek és egyetek zsíros ételeket és igyatok édes italokat! Küldjetek belõle azoknak is, akik nem készítettek! Ez a nap ugyanis szent a mi Urunknak. Ne szomorkodjatok, hiszen az Úrban való öröm az erõsségetek." (Nehemiás könyve 8, 10)
Minden idõben magasztald Istent, az Urat, és tõle kérd, hogy az egyenes úton járhass, s hogy útjaid és szándékaid jó véget érjenek. Egy népnek sem adatott meg a bölcsesség, hanem az Úr ad minden jót. Akit akar, azt fölemeli, akit akar, azt megalázza egészen az alvilág fenekéig. Édes fiam, ne feledd el tanácsaimat, ne vesszenek ki szívedbõl! (Tóbiás könyve 4, 19)
Elsiratta, aztán letörölte a könnyeit és így szólt hozzá: "Ne félj lányom! Az ég Ura fordítsa örömre szomorúságodat. Bátorság, édes lányom!" Aztán kiment. (Tóbiás könyve 7, 17)
Hogyha a gonoszság édes is szájában, úgyhogy a nyelve alatt rejtegeti, (Jób könyve 20, 12)
"Milyen édes a víz, amelyet úgy lopnak, s milyen jó az íze a titkos eledelnek!" (Példabeszédek könyve 9, 17)
A barátságos beszéd méznek folyása, édes a léleknek, üdülés a testnek. (Példabeszédek könyve 16, 24)
Egyél, fiam, mézet, mivelhogy az jó, és mert a lépesméz édes a torkodnak. (Példabeszédek könyve 24, 13)
A dolgozó ember álma édes, akár keveset, akár sokat eszik. De a gazdagot jóllakottsága nem hagyja aludni. (Prédikátor könyve 5, 11)
Édes a fény és jót tesz a szemnek, ha látja a napot. (Prédikátor könyve 11, 7)
Akár az erdõ fái között az almafa, olyan a szerelmem az ifjak között. Forró vágyam árnyékában ülni, mert gyümölcse édes az ínyemnek. (Énekek éneke 2, 3)
A szenvedélyes vágy ég, mint a lángoló tûz, s nem alszik ki, amíg el nem emésztõdik. Az ember, aki saját testével vétkezik, nem szûnik meg, míg a tûz le nem ég. Az erkölcstelennek minden falat édes, nem hagy fel a bûnnel, amíg csak meg nem hal. (Sirák fia könyve 23, 17)