Löydetty 78 Tulokset: Bûnös

• Élt a városban egy bûnös nõ. Amikor megtudta, hogy a farizeus házában van vendégségben, alabástrom edényben illatos olajat hozott. (Lukács evangéliuma 7, 37)

• Mikor ezt a farizeus házigazda látta, így szólt magában: "Ha próféta volna, tudná, hogy ki és miféle az, aki érinti: hogy bûnös nõ." (Lukács evangéliuma 7, 39)

• Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték, hogy bûnös emberhez tér be megpihenni. (Lukács evangéliuma 19, 7)

• A farizeusok közül némelyek így vélekedtek: "Ez az ember nem Istentõl való, hisz nem tartja meg a szombatot." Mások ellene vetették: "Hogyan tehet bûnös ember ilyen csodát?" Így szakadás támadt közöttük. (János evangéliuma 9, 16)

• Erre másodszor is hívatták a vakon született embert és figyelmeztették: "Dicsõítsd meg az Istent! Mi tudjuk, hogy ez az ember bünös." (János evangéliuma 9, 24)

• "Azt, hogy bûnös-e - felelte -, nem tudom. Csak azt tudom, hogy vak voltam, és most látok." (János evangéliuma 9, 25)

• Amíg ugyanis testi emberként éltünk, a törvény fölébresztette bûnös szenvedélyek mûködtek tagjaikban, hogy a halálnak teremjünk gyümölcsöt. (Rómaiaknak írt levél 7, 5)

• Mit mondjunk tehát? Talán a törvény bûn? Semmi esetre sem. De a bûnt a törvény alapján ismertem meg, hiszen a bûnös kívánság nem vált volna bennem tudottá, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánd meg! (Rómaiaknak írt levél 7, 7)

• Inkább öltsétek magatokra Urunkat, Jézus Krisztust, és ne dédelgessétek testeteket, nehogy bûnös kívánságokra gerjedjen. (Rómaiaknak írt levél 13, 14)

• Mi születésünknél fogva zsidók vagyunk, nem bûnös pogányok. (Galatáknak írt levél 2, 15)

• Öljétek meg tagjaitokban azt, ami földies: az erkölcstelenséget, a tisztátalanságot, az érzéki vágyakat, a bûnös kívánságokat és a kapzsiságot, ami nem más, mint bálványimádás. (Kolosszeieknek írt levél 3, 5)

• Hiszen az Úr nem bûnös életre hívott bennünket, hanem szentségre. (Tesszalonikaiaknak írt I. levél 4, 7)