Löydetty 640 Tulokset: Júda története

  • Júda észrevette és rossz nõnek tartotta, mivel az arca el volt fedve. (Teremtés könyve 38, 15)

  • Júda adullámi barátjával elküldte a kecskebakot, hogy visszakapja a zálogot az asszonytól, de az már nem volt ott. (Teremtés könyve 38, 20)

  • Júda így felelt: "Akkor tartsa meg magának, csak ne legyünk gúny tárgyává. Elküldtem a kecskebakot, de nem találtad meg." (Teremtés könyve 38, 23)

  • Mintegy három hónappal késõbb jelentették Júdának: "A menyed félrelépett és paráznaság miatt teherbe esett." Júda ezt mondta: "Vigyétek ki, meg kell égetni." (Teremtés könyve 38, 24)

  • Amikor Júda meglátta a holmikat, így szólt: "Igaza van velem szemben: miért nem adtam fiamnak, Selának feleségül?" De többé már nem élt vele. (Teremtés könyve 38, 26)

  • Júda így válaszolt: "Az a férfi nyomatékosan hangoztatta elõttünk: Nem kerülhettek ismét a szemem elé, ha öcsétek nincs veletek. (Teremtés könyve 43, 3)

  • Akkor Júda ezt mondta atyjának, Izraelnek: "Engedd el velem a fiút, azután keljünk útra és menjünk le, hogy életben maradjunk, s ne haljunk meg, te is, gyermekeink is. (Teremtés könyve 43, 8)

  • Amikor Júda és testvérei József házához értek, õ még otthon volt. Leborultak elõtte a földre. (Teremtés könyve 44, 14)

  • Júda így felelt: "Mit válaszoljunk uramnak? Mit mondhatunk és mit hozhatunk fel igazolásunkra? Isten megtorolja szolgáinak vétkét. Nézd, mi most rabszolgái vagyunk uramnak, mi, és az, akinél a poharat megtalálták." (Teremtés könyve 44, 16)

  • Erre Júda hozzálépett és mondta: "Kérlek uram, szolgád szeretne egy szót szólni uramhoz. Ne haragudj szolgádra, hiszen te egyenlõ vagy a fáraóval. (Teremtés könyve 44, 18)

  • Júda fiai voltak: Er, Onan, Sela, Perec és Szerach. (Er és Onan meghaltak Kánaán földjén.) Perec fiai voltak: Hecron és Hamul. (Teremtés könyve 46, 12)

  • Júda, téged dicsérnek majd testvéreid, kezed ellenségeid nyakán lesz. Atyád fiai meghajolnak elõtted. (Teremtés könyve 49, 8)


“O passado não conta mais para o Senhor. O que conta é o presente e estar atento e pronto para reparar o que foi feito.” São Padre Pio de Pietrelcina