Löydetty 438 Tulokset: Jeruzsálem Templom

  • Az ég egész seregének tiszteletére építtette ezeket az oltárokat a templom mindkét udvarán. (Krónikák II. könyve 33, 5)

  • Manassze arra csábította Júdát és Jeruzsálem lakóit, hogy nagyobb gonoszságot mûveljenek, mint azok a nemzetek, amelyeket az Úr kiirtott Izrael fiai elõl. (Krónikák II. könyve 33, 9)

  • Elmentek Hilkija fõpaphoz, és átadták a pénzt, amely a templomban bejött, meg amelyet az ajtónálló leviták gyûjtöttek Manasszétól, Efraimtól és Izrael egész maradékától, végül egész Júdától, Benjamintól és Jeruzsálem lakóitól. (Krónikák II. könyve 34, 9)

  • Tehát Hilkija és akiket a király vele küldött, elmentek a Jeruzsálem újvárosában lakó Hulda prófétaasszonyhoz. A ruhafélére felügyelõ Haszra unokájának és Tokhát fiának, Sallumnak volt a felesége. Ezeknek megfelelõen beszéltek vele. (Krónikák II. könyve 34, 22)

  • Erre a király elküldte megbízottait és egybehívta Júda és Jeruzsálem valamennyi elöljáróját. (Krónikák II. könyve 34, 29)

  • Ekkor a király fölment a templomba, vele az összes júdeai, Jeruzsálem lakói, a papok és a leviták, meg az egész nép apraja-nagyja. Ezután felolvastatta fülük hallatára a templomban talált szövetség könyvének minden szavát. (Krónikák II. könyve 34, 30)

  • A király erre buzdította a Jeruzsálemben és Benjaminban tartózkodó egész népet. S Jeruzsálem lakói valóban Istennek, atyáik Istenének szövetsége szerint éltek. (Krónikák II. könyve 34, 32)

  • Vezérei is szívesen adtak ajándékot a népnek, a papoknak és a levitáknak. Hilkija, Zekarja és Jechiel, a templom elöljárói kétezerhatszáz juhot és kecskét adtak a papoknak húsvéti áldozat céljára, azonkívül háromszáz szarvasmarhát. (Krónikák II. könyve 35, 8)

  • Sámuel próféta napjai óta nem tartottak Izraelben ilyen pászkát. Izrael királyai közül egyik sem készített olyan pászkát, mint amilyen Jozija tartott a papokkal, levitákkal, egész Júdával, Izrael jelenlevõ fiaival és Jeruzsálem lakóival. (Krónikák II. könyve 35, 18)

  • Szolgái levették a harci szekérrõl, és egy másik szekéren szállították és vitték Jeruzsálembe. Ott halt meg. Atyáinak sírboltjában temették el. Egész Júda és Jeruzsálem meggyászolta Joziját. (Krónikák II. könyve 35, 24)

  • Ekkor a föld népe fogta Joacházt, Jozija fiát, és atyja helyébe megtette Jeruzsálem királyává. (Krónikák II. könyve 36, 1)

  • Aztán testvérét, Eljakimot tette meg Egyiptom királya Júda és Jeruzsálem királyává, de nevét Jojakimra változtatta. Aztán testvérét, Joacházt magával hurcolta Nechó, és Egyiptomba vitte. (Krónikák II. könyve 36, 4)


“Para mim, Deus está sempre fixo na minha mente e estampado no meu coração.” São Padre Pio de Pietrelcina