Löydetty 651 Tulokset: Lea
De Bileám ezt a választ adta Balak követeinek: "Ha annyi ezüstöt és aranyat ad is Balak, amennyi a házába fér, akkor sem szeghetem meg az Úrnak, Istenemnek a parancsát sem kis, sem nagy dologban. (Számok könyve 22, 18)
El is jött Isten éjszaka Bileámhoz, s ezt mondta neki: "Azért jöttek ezek az emberek, hogy magukkal hívjanak? Kelj hát fel, s menj el velük. De csak azt szabad tenned, amit majd mondok neked." (Számok könyve 22, 20)
Így reggel Bileám fölkelt, fölnyergelte szamarát és elment Moáb vezéreivel. (Számok könyve 22, 21)
Amikor a szamár meglátta az Úr angyalát, amint kezében kivont kardot tartva ott állt az úton, letért a szamár az útról, s a mezõnek tartott. Bileám erre ütlegelni kezdte szamarát, hogy visszatérítse az útra. (Számok könyve 22, 23)
Amikor a szamár észrevette az Úr angyalát, a falhoz húzódott, s odaszorította Bileám lábát. Erre az ismét megverte. (Számok könyve 22, 25)
Amint a szamár meglátta, összerogyott Bileám alatt. Bileám erre haragra gerjedt, és bottal verte a szamarat. (Számok könyve 22, 27)
Ekkor az Úr megnyitotta a szamár száját, s az így szólt Bileámhoz: "Mit vétettem neked, hogy háromszor is megvertél?" (Számok könyve 22, 28)
Bileám ezt felelte a szamárnak: "Mert csúfot ûztél belõlem. Csak lett volna kardom, meg is öltelek volna!" (Számok könyve 22, 29)
A szamár így válaszolt Bileámnak: "Hát nem én vagyok a szamarad, amelyen kezdettõl mind a mai napig lovagoltál? Megtagadtam-e valaha is a szolgálatodat?" Azt mondta: "Nem." (Számok könyve 22, 30)
Az Úr most megnyitotta Bileám szemét, így meglátta az Úr angyalát, amint kivont kardot tartva kezében ott állt az úton. Erre meghajolt és arcra borult. (Számok könyve 22, 31)
Bileám azt felelte az Úr angyalának: "Vétkeztem. Nem tudtam, hogy te voltál, aki az úton szemben álltál velem. Most már visszafordulok, ha nem tetszik neked a dolog." (Számok könyve 22, 34)
De az Úr angyala ezt mondta: "Menj el az emberekkel! De csak azt szabad mondanod, amit sugallok neked." Bileám erre folytatta útját Moáb vezéreivel. (Számok könyve 22, 35)