Löydetty 585 Tulokset: föld

  • Dél királynõje feltámad majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítéli, mert õ eljött a föld végsõ határáról, hogy hallja Salamon bölcsességét, s itt nagyobb van, mint Salamon. (Máté evangéliuma 12, 42)

  • Más mag köves talajba hullott, ahol nem volt neki elég föld. Gyorsan kikelt, mert nem volt mélyen a földben. (Máté evangéliuma 13, 5)

  • Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Éhínség, ragály üti fel a fejét, és a föld megrendül itt is, ott is. (Máté evangéliuma 24, 7)

  • Akkor feltûnik az égen az Emberfia jele, és a mellét veri a föld minden népe, mert látja, amint az Emberfia eljön az ég felhõin, nagy hatalommal és dicsõséggel. (Máté evangéliuma 24, 30)

  • Ég és föld elmúlik, de az én igéim el nem múlnak. (Máté evangéliuma 24, 35)

  • Erre a templom függönye kettéhasadt, felülrõl egészen az aljáig, a föld megrendült, sziklák repedtek meg, (Máté evangéliuma 27, 51)

  • Más szemek köves talajra hullottak, itt nem volt elég a föld. Csakhamar kikeltek, mert nem kerültek mélyre a földbe. (Márk evangéliuma 4, 5)

  • A föld magától terem, elõször szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. (Márk evangéliuma 4, 28)

  • Szétküldi angyalait, és összegyûjti választottait a szélrózsa minden irányából, a föld szélétõl az ég határáig. (Márk evangéliuma 13, 27)

  • Az ég és föld elmúlnak, de az én szavaim nem múlnak el. (Márk evangéliuma 13, 31)

  • Abban az órában Jézus kitörõ örömmel dicsõítette az Istent a Szentlélekben, ezekkel a szavakkal: "Dicsõítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elõl, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked. (Lukács evangéliuma 10, 21)

  • Dél királynõje feltámad majd az ítéletkor e nemzedék tagjaival együtt, és elítéli õket. Mert eljött a föld szélérõl, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét, s itt nagyobb van Salamonnál. (Lukács evangéliuma 11, 31)


“Subamos sem nos cansarmos, sob a celeste vista do Salvador. Distanciemo-nos das afeições terrenas. Despojemo-nos do homem velho e vistamo-nos do homem novo. Aspiremos à felicidade que nos está reservada.” São Padre Pio de Pietrelcina