Löydetty 101 Tulokset: kedves
Achis azt felelte: "Magad is tudod, hogy kedves vagy nekem, akár Istennek egy angyala, de hát a filiszteusok vezérei azt mondták: Nem szállhat velünk együtt harcba. (Sámuel I. könyve 29, 9)
Hadad annyira kedves lett a fáraó elõtt, hogy az feleségül adta hozzá felesége húgát, a legfõbb úrnõnek, Tachpenesznek a húgát. (Királyok I. könyve 11, 19)
Azért (teszem ezt), mert elhagyott, és Asztartét, a szidoniak istennõjét, Kamost, Moáb istenét és Milkomot, az ammoniták istenét imádta, nem az én útjaimon járt, nem azt tette, ami kedves a szememben, nem tartotta szem elõtt parancsaimat és törvényeimet, mint atyja, Dávid. (Királyok I. könyve 11, 33)
Így lesz: ha ügyelsz mindenre, amit csak parancsolok neked, az én útjaimon jársz, s azt teszed, ami kedves a szememben, s megtartod parancsaimat és törvényeimet, mint szolgám, Dávid tette, akkor veled leszek, s maradandó házat építek neked, mint Dávidnak építettem, és rád bízom Izraelt. (Királyok I. könyve 11, 38)
Elvettem Dávid házától a királyságot és neked adtam. De te nem lettél olyan, mint szolgám, Dávid, aki megtartotta parancsaimat és egész szívvel követett: csak azt tette, ami kedves a szememben. (Királyok I. könyve 14, 8)
mivel Dávid azt tette, ami kedves az Úr szemében: egész életében nem tért el attól, amit parancsolt neki. (Királyok I. könyve 15, 5)
Egész életében atyjának, Azának útján járt, nem tért le róla, azt tette, ami kedves volt az Úr szemében. (Királyok I. könyve 22, 43)
Joás azt tette, ami kedves az Úr szemében, egész életében, mert Jehojada pap látta el tanácsokkal. (Királyok II. könyve 12, 3)
Azt tette, ami kedves az Úr szemében, de azért nem úgy, mint Dávid. Egészen úgy élt, mint atyja, Joás. (Királyok II. könyve 14, 3)
Anyját Jecholjának hívták és jeruzsálemi volt. Azt tette, ami kedves volt az Úr szemében, egészen úgy, mint atyja tette. (Királyok II. könyve 15, 3)
Azt tette, ami kedves az Úr szemében, egészen úgy tett, mint atyja, Uzija tett. (Királyok II. könyve 15, 34)
Azt tette, ami kedves az Úr szemében, egészen úgy, mint õse, Dávid tette. (Királyok II. könyve 18, 3)