Löydetty 331 Tulokset: vigasztalás istene
Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene. Isten nem a halottak Istene, hanem az élõké." (Máté evangéliuma 22, 32)
Jézus folytatta: "Adjátok hát meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené!" Azok igen elcsodálkoztak rajta. (Márk evangéliuma 12, 17)
Nem olvastátok Mózes könyvében a csipkebokorról szóló részben, mit mondott Isten a halottak feltámadásáról? Én, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene vagyok! (Márk evangéliuma 12, 26)
Tehát nem a halottak Istene, hanem az élõké. Így nagy tévedésben vagytok." (Márk evangéliuma 12, 27)
"Áldott az Úr, Izrael Istene, mert meglátogatta és megváltotta népét. (Lukács evangéliuma 1, 68)
ez Enosé, ez Szeté, ez Ádámé, ez az Istené. (Lukács evangéliuma 3, 38)
"Adjátok hát meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené" - mondta nekik. (Lukács evangéliuma 20, 25)
Ábrahám, Izsák és Jákob Istene megdicsõítette a Fiát, Jézust, akit ti kiszolgáltattatok és megtagadtatok Pilátus elõtt, noha õ úgy határozott, hogy szabadon bocsátja. (Apostolok Cselekedetei 3, 13)
József, a ciprusi származású levita is, akit az apostolok Barnabásnak neveztek el, ami azt jelenti, hogy a vigasztalás fia, (Apostolok Cselekedetei 4, 36)
Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit keresztfára feszítve megöltetek. (Apostolok Cselekedetei 5, 30)
Erre válaszul így beszélt: "Testvérek és atyák! Hallgassatok meg! A dicsõség Istene megjelent atyánknak, Ábrahámnak, amikor még Mezopotámiában élt, mielõtt még Háránban letelepedett volna, (Apostolok Cselekedetei 7, 2)
Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám, Izsák és Jákob Istene. Mózes megrémült és nem mert odanézni. (Apostolok Cselekedetei 7, 32)