Krónikák II. könyve, 32

3. Azért tanácsot tartott fõembereivel és vitézeivel, hogy a városon kívül levõ vízforrásokat el kellene rejteni. Hozzá is járultak.

Aiheeseen liittyvät säkeet Krónikák II. könyve, 32:

2 Chronicles 32 Meséli Senaqueribe, Assiria királya történetét, amely Jeruzsálemnek és Izrael Istenének kihívása. Hezekia, a Júda királya, bízott az Úrban, és imádkozva vezette az embereket és felkészült a csatára. Isten válaszolt a hitére, és angyalt küldött, hogy elpusztítsa az asszír hadsereget. Íme öt vers a fejezet témáival kapcsolatban:

Zsoltár 46:1: "Isten a menedékünk és az erődünk, jó segítség a fájdalomban." Ez a vers a veszély és a szükségszerűség idején az Istenbe vetett bizalomról szól, pontosan azt, amit Hezekia és Júda népe tett, amikor szembesültek az asszír hadsereggel.

Példabeszédek 21:31: "A ló felkészült a csata napjára, de a győzelem az Úrból származik." Ez a vers a csatára való felkészülés fontosságáról szól, hanem arról is, hogy az Istenben bízni kell a győzelemben. Héziás vezette Júda népét a csatára való felkészülés során, de bízott Istenben a győzelemért is.

Ézsaiás 37:14-15: "Héziás a hírvivők kezéből vette a levelet, és elolvasta; aztán felmászott az Úr házába, és az Úr előtt kinyújtotta. A házigazdák, Izrael istene, milyen lakás a kerubok között, csak te vagy a föld minden királyságának istene, te készítetted az eget és a földet. " Ez a vers Hezekiás imádságáról beszél Istennek, amikor Senaqueribe fenyegető levelet kapott. Héziás elismerte, hogy Isten volt az egyetlen, aki segíthet neki egy ilyen kétségbeesett helyzetben.

Ézsaiás 37:36: "Aztán az Úr angyala kijött és megölte az asszír táborban száznyolcvanötet ezerre; és amikor a többi reggel felemelték, íme, mind holttestek voltak." Ez a vers leírja, hogy Isten miként küldött angyalt az asszír hadsereg elpusztítására és Jeruzsálem megmentésére. Ez az Isten hatalmának és az ő népéhez fűződő hűségének erőteljes demonstrációja volt.

Róma 8:31: "Mit mondunk tehát ezeknek a dolgoknak? Ha Isten nekünk van, aki ellenünk lesz?" Ez a vers a győzelem bizonyosságáról beszél, amikor bízik Istenben. Héziás és Júda népe bízott Istenben, és győztes volt az asszír hadsereg ellen. Ez egy emlékezet, hogy Isten mindig gyermekei oldalán van, és hogy semmi sem győzheti le azokat, akik bíznak benne.