pronađen 118 Rezultati za: Pogányok
Csakhogy az élelem kifogyott a kamrákból, mivel éppen a hetedik esztendõ volt. A maradék tartalékot már azok fölélték, akik a pogányok elõl Jeruzsálembe menekültek. (Makkabeusok I. könyve 6, 53)
Amikor Demetriusz király látta, hogy birodalmában nyugalom van, és többé senki nem szegül neki ellen az idegen zsoldosok kivételével, akiket a pogányok lakta szigeteken toborzott, hazabocsátotta csapatait. Ez elégedetlenséget váltott ki a csapatokból, amelyek már apja idejében is szolgáltak. (Makkabeusok I. könyve 11, 38)
Azon a napon mintegy háromezer férfi elesett a pogányok közül. Jonatán pedig visszatért Jeruzsálembe. (Makkabeusok I. könyve 11, 74)
A 170. esztendõben lekerült Izraelrõl a pogányok igája. (Makkabeusok I. könyve 13, 41)
Szétszórtságunkból vezess bennünket újra együvé. Szabadíts meg minket a pogány népek szolgaságától! Tekints irgalmasan a megalázottakra és a megvetettekre. Akkor megtudják a pogányok is, hogy a mi Istenünk vagy. (Makkabeusok II. könyve 1, 27)
Mert a pogányok kicsapongásokra és duhajkodásra használták a szentélyt. Szajhák társaságában keresték élvezetüket, a szent elõudvarokban pedig asszonyokkal álltak össze, és más oda nem illõ dolgokat is vittek oda. (Makkabeusok II. könyve 6, 4)
A Makkabeus maga köré gyûjtötte embereit - összesen hatezren voltak -, és bátorította õket, ne féljenek ellenségeiktõl, és ne rettegjenek a pogányok még oly hatalmas sokaságától sem, mert igazságtalanul támadják õket. Harcoljanak bátran, (Makkabeusok II. könyve 8, 16)
Szétrombolták a pogányok oltárait, amelyeket a piacon emeltek, és a berkeket is. (Makkabeusok II. könyve 10, 2)
Ugyanazon a napon tisztították meg a templomot, amelyen a pogányok meggyalázták, vagyis ugyanúgy Kiszleu hónap huszonötödik napján. (Makkabeusok II. könyve 10, 5)
A Júdás elõl Júdeából elmenekült pogányok tömegestül csatlakoztak Nikanorhoz, mert azt hitték, hogy a zsidókra szakadó bajból és szorongattatásból hasznuk származik. (Makkabeusok II. könyve 14, 14)
Nikanor közeledtének hírére és a pogányok támadására a zsidók hamut szórtak magukra és ahhoz folyamodtak, aki örök idõkre kiválasztotta népét, és mindig nyilvánvaló módon megvédte örökségét. (Makkabeusok II. könyve 14, 15)
Bátorította embereit, ne féljenek a pogányok támadásától, inkább gondoljanak arra, mennyi segítséget kaptak már az égtõl. Most is bízzanak hát benne, hogy a Mindenható megadja nekik a gyõzelmet. (Makkabeusok II. könyve 15, 8)